Tovább csökkent a nyugati bankok Kelet-Európába irányuló tőkejuttatása
A kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének a mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát, ami azt jelenti, hogy nagyobb volt a tőkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben - áll a dokumentumban, amelyet a Bécsi Kezdeményezés végrehajtó bizottságában résztvevő nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői állítottak össze.
Az elmúlt egy évben - 2012. július 1. és 2013. június 30. között - a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékű a csökkenés, de jelentősek voltak az eltérések az egyes országok között: a finanszírozás elapadása a leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette. A jelentés szerint két tényező lefelé ható kockázatot jelent. Az egyik az amerikai jegybankrendszer (Fed) kötvényvásárlási programjának a várható visszafogása. A másik az euróövezeti bankok követelésállományának küszöbönálló felülvizsgálata és az azt követő stressztesztek.
A válságot megelőző öt évben a hitelezés felfutásával a kelet-közép-európai országokban működő bankok erős pénzügyi függésbe kerültek nyugati anyabankjaiktól. Ezt a függést a leánybankok elkezdték lazítani - az átlagos hitel-betét arány a válság előtti 135 százalékos csúcsról 115 százalékra csökkent a körükben -, de még így is jelentős, évi 416 milliárd dollár a finanszírozási igényük. Ezért - és mert a belföldi betétek volumene nem bővült érdemben a válság óta - a nyugatról érkező tőkejuttatás további csökkenésére kell számítani - állapította meg a jelentés.
A dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy nem növekszik a hitelállomány a kelet-közép-délkelet-európai térségben. A magánszektorba történő hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak; a vizsgált időszakot megelőző egy évben átlagosan mindössze 1,2 százalékkal nőttek. A térség hat országában egyenesen csökkent a hitelezés, a legnagyobb mértékben Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon.
A jelentés egy hat ország - Albánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Magyarország - átlagát vizsgáló táblázatban kimutatta: miközben a hitelkereslet 2012 második felében már visszakapaszkodott a válság előtti szintre, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 első negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 őszén. A hitelkínálat csökkenésének egyik oka a nem teljesítő hitelek viszonylag magas aránya. A térségben jelenlévő banki szereplők fele a nem teljesítő hitelek arányának további növekedésével számol. A hitelezés visszafogásának másik okaként a szabályozás folytonos változását jelölték meg a nyugat-európai bankok kelet-közép-délkelet-európai leányvállalatai. (MTI)
