Tovább esett tavaly a termőföld-piac, de már látszanak a konszolidáció jelei
Budapest, 2024. június 18. – A 2022. évi 1,989 millió forintról tavaly 2,064 millióra, 3,8%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legjobban (16, illetve 15%-kal) Hajdú-Bihar és Somogy vármegyében emelkedtek az árak. A másik végletként, egyaránt 15%-os csökkenést pedig Heves és Nógrád vármegyékben látunk.
„A legdrágább 2023-ban Hajdú-Bihar volt 2,81 millió forintos hektárárral, s még Békés és Győr-Moson-Sopron lépi át a 2,5 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,2 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2023-ban legnagyobb mértékben a szántóterületek drágultak, 6,7%-kal. A gyepterületek 4,6%-os áremelkedését az erdőterületek 2,5%-os drágulása követte, míg – a nem mellékesen látványos forgalomvesztést elkönyvelő – kert-gyümölcsös kategóriában 8%-ot meghaladó csökkenést mutatnak a számok. (A szőlőforgalom elemzéséhez nem tartalmaz kellő számú tranzakciót a NAV adatbázisa.)
A termőföld-piac tavaly is látványosan szűkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,8 ezerről – azzal időarányosan – 2023-ban 29,1 ezerre, mintegy 29%-kal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában nőtt minimálisan, mindössze 0,1%-kal. A másik végletet Heves vármegye adja, ahol 69%-kal csökkent az adásvételek száma.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva mindössze 2,6%-os visszaeséstlátunk 2023-ban. Az eladásban érintett földterület csökkenése tehát bőven elmarad a tranzakciószám csökkenésétől, azazátlagosan nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2022-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2023-ban összességében nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 3,8 ezer hektárt tavaly Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében értékesítették. A másik véglet Komárom-Esztergom és Baranya vármegye 450-650 hektárral. Az eladott termőföld-terület hét vármegyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 55, ill. 49%-kal Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokon. Heves és Zala vármegyékben viszont meghaladta a 35%-ot a visszaesés mértéke.
Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 5,3%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 24,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2023-ban. Agyepterületek esetében közel ekkora (4,7%) volt a bővülés, míg az erdőterületeknél -11%, a kert-gyümölcsös kategóriában pedig -44% ez az arány.
13 éves távlatban 3,6-szoros nominális drágulás.
A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. A magas infláció miatt ugyanakkor 2023-ban a termőföldek esetében 13%-ot meghaladó reálár-csökkenést mérhettünk éves alapon. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,6-szorosára növelte árát 2023-ra.
„A termőföld-piac tavaly tovább folytatódó lassulása elsősorban a növénytermesztés elmúlt két évben, több okból bekövetkező jövedelempozíciójának romlására vezethető vissza. Az elszabaduló energiaárak, az ukrán termékekre vonatkozó EU-s vámmentesség, a 2022-es évszázados aszály, a terményárak megfeleződése főleg a kisebb és kevésbé tőkeerős gazdák esetében okoztak kereslet csökkenést” – sorolja a tényezőket Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója. Napjainkban ugyanakkor már látszanak a konszolidáció jelei, a termény árak enyhe emelkedése, illetve a költségszintek visszarendeződése, melyek forgalomra gyakorolt pozitív hatását tovább erősíthetik a földforgalmi törvény legutóbbi módosításai és az egyre hangsúlyosabb generációváltás.
