Új fegyver a rákos sejtek ellen

A hadronterápiás eljárások lényege, hogy a nehéz részecskékből (protonok, hélium, szén) álló ionnyaláb precízebb módon fókuszálható a rákos szövetekre, mint a hagyományos röntgen vagy elektron alapú sugárterápia. Így kevesebb dózis jut az egészséges sejtekre, sőt olyan szervek is kezelhetőek, amelyek a hagyományos sugárterápiás eszközökkel kockázatosak lennének. A proton CT a célzott terület újfajta képi diagnosztikáját teszi lehetővé, még pontosabb dózistervezést biztosítva.

A felsorolt előnyök ellenére a hadronterápia nagyon költséges, és szorosabb orvosi felügyeletet igényel a hagyományos sugárterápiánál, ezért kevéssé elterjedt. A Bergen Proton CT projekt célja nemzetközi együttműködésben létrehozni a rákgyógyításra optimalizált hadronterápiás berendezés detektorának prototípusát, amely kiküszöböli a jelenlegi használtak hátrányait.

A bergeni csapat jelentős előrelépést ért el a nyalábtesztben. Ez lehetővé tette a projekt résztvevői számára, hogy változatos mérésekkel ellenőrizhessék a detektor működését abban a nyalábban, ahol majd a végső berendezés működni fog. Értékes tapasztalatokat szereztünk a rendszer működéséről és most kezdődhet az első adatok feldolgozása – mondta Bíró Gábor a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója. Már alig várjuk, hogy a detektorépítéssel párhuzamosan a Wigner Tudományos Számítási Laboratórium szuperszámítógépein kifejlesztett mesterséges intelligencia algoritmusokat tesztelhessük.

A tervezés közel egy évtizede kezdődött egy CERN-beli konferencián, ahol felvetődött Dieter Röhrich és Barnaföldi Gergely Gábor között a CERN ALICE kísérleti együttműködés szilicium-alapú pixel detektoraink alkalmazhatósága a rákgyógyításban. Ekkor indult a projekt, amelyet Norvégia támogatott, és létrehozott a Bergeni Egyetemen egy hadronterápiás központot, valamint egy kutatási projektet.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak a detektor hűtőrendszerének kidolgozásában (Sudár Ákos), a szilícium alapú pixel detektorok tesztelésében (Varga-Kőfaragó Mónika, Jólesz Zsófia), az adatgyűjtő rendszer (Kiss Tivadar, Dávid Ernő), valamint a proton-alapú képalkotás kidolgozásában (Bíró Gábor, Sudár Ákos, Jólesz Zsófia), akik az ELTE TTK kutatóival is (Papp Gábor, Dudás Bence). együttműködnek.

_{Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.}