Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe
Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így újabb két és fél éven át töltheti be az elnöki tisztséget.
Egyetlen kihívója a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje, Irene Montero volt, aki 61 szavazatot kapott.
Ez a parlament tizedik ciklusa. A testületben nyolc frakció alakult, eggyel több, mint az előzőben.
Megválasztását követő beszédében Metsola leszögezte: erős parlamentre van szükség egy erős Európai Unióban.
Figyelmeztetett továbbá a társadalom polarizálódására, amely, mint mondta, politikai erőszakhoz vezet. Hangsúlyozta, hogy Európa ereje a különbözőségében rejlik, példaként pedig a különböző nyelveket, kultúrákat említve.
Hozzátette: új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, "amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk".
Az Európára váró kihívások közül egyebek mellett az egyre inkább elharapódzó lakhatási válságot és az éghajlatváltozást említette, kiemelve: azon kell dolgozni, hogy Európa megőrizze versenyképességét, és "az európai vállalkozások Európában maradjanak".
Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát, aláhúzva: ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket a többi között a dezinformáció elleni küzdelemben is.
Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
Beszéde további részében kiemelte Európa szerepét a közel-keleti helyzet és a ciprusi kérdés rendezésében, valamint leszögezte: fel kell készülni az EU bővítésére, "mert az emberek felénk fordulnak, Ukrajnában, Moldovában, Georgiában és a Nyugat-Balkánon".
"Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg" - jelentette ki az EP harmadik női elnöke elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte: Európa erősebbé tétele érdekében nem szabad megijedni a vitától és a változástól sem, továbbá szót emelt a politikai erőszak ellen is.
Metsolát 2020. novemberében választották meg az EP első alelnökévé, majd 2022-ben került a testület élére elődje, David Sassoli halálát követően.
László András, a Fidesz uniós parlamenti képviselője Metsola választását követően azt mondta az MTI-nek: a Fidesz-KDNP delegációja támogatta Metsola jelöltségét, és üdvözli, hogy nagy többséggel újraválasztották az elnöki tisztségébe.
László András elmondta, hogy annak is örülnek, hogy Metsola beszédében kijelentette: "minden képviselővel egyenlő módon kíván bánni."
"Roberta Metsola eddigi elnökségi tevékenysége is ezt tükrözte, ezért ezt a bizalmat újból megelőlegeztük neki, és bízunk benne, hogy újra ezt fogjuk tapasztalni részéről az elkövetkező következő időszakban is" - tette hozzá a fideszes képviselő.
Sajtótájékoztatót tartott az EP-elnök megválasztása után Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke is, aki többek között elmondta: több jelöltjük is van az EU-s szakbizottságokba, a többi között az orvosi szakbizottságba, a regionális ügyekért felelős szakbizottságba, a versenyképességi szakbizottságba, a külügyi szakbizottságba, a női szakbizottságba és a kutatásfejlesztési szakbizottságba is. Ukrajnával kapcsolatban aláhúzta: az EP-nek delegációt kéne küldenie Kijevbe és Moszkvába is, "hogy meghallgassák a feleket és tárgyaljanak a konkrétumokról". Orbán Viktor moszkvai és pekingi látogatásáról elmondta: a miniszterelnök Magyarország, és nem az EU képviseletében járt a két országban, ehhez pedig joga van. Az egyes frakciók elszigetelését célzó törekvésekkel kapcsolatban Magyar leszögezte: "a Tisza demokratikus felfogásába nem fér bele az európai uniós állampolgárok által megválasztott képviselők elszigetelése". A Magyarország EU-s szavazati jogának megvonásával kapcsolatban elmondta, a Tisza nem támogatna ilyen javaslatot.
