Vége a milliók otthon rejtegetésének! A készpénz ellen indul hajtóvadászat
Az új pénzmosásellenes szabályozás a nagy összegű kereskedelmi fizetésekre összpontosít. Célja, hogy nehezebb legyen bűncselekményből származó pénzeket áruk és szolgáltatások megvásárlásával beilleszteni a legális gazdaságba. Az EU Tanácsa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedésként fogadta el a korlátozást. A készpénz önmagában nem válik illegálissá.
Tízezer eurós plafon jön 2027-ben
Az (EU) 2024/1624 rendelet 80. cikke szerint az áruk kereskedelmével vagy szolgáltatások nyújtásával foglalkozók legfeljebb 10 000 euró, illetve annak megfelelő más pénznemű összeget fizethetnek vagy fogadhatnak el készpénzben. A szabály 2027. július 10-től alkalmazandó, Magyarországon is.
Az összefüggő részleteket össze kell számítani: a korlát több kisebb fizetéssel sem kerülhető meg. A tagállamok alacsonyabb plafont is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.
Kivételt jelentenek a szakmai minőségükön kívül eljáró természetes személyek egymás közötti fizetései, valamint a rendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatók helyiségeiben végzett befizetések és fizetések. A banki befizetés kivétele ugyanakkor nem mentesít a pénzmosásellenes ellenőrzések alól.
A gyakorlatban tehát más megítélés alá esik egy autókereskedéstől vásárolt gépkocsi és két, magánszemélyként eljáró ember adásvétele. Az uniós plafon alkalmazásánál az ügylet szereplőinek minősége is döntő.
Háromezer eurónál azonosítás is szükséges lehet
A rendelet 19. cikke a pénzmosásellenes szabályok hatálya alá tartozó szolgáltatóknál a legalább 3000 eurós alkalmi készpénzes ügyletekhez főszabály szerint ügyfél- és ténylegestulajdonos-azonosítást kapcsol.
Ez nem általános, minden üzletre vonatkozó igazolványbemutatási kötelezettség, és nem újabb készpénzfizetési tilalom. Az érintett szolgáltatói körre vonatkozó ellenőrzési előírás, amelynél az összefüggő tranzakciókat szintén figyelembe kell venni.
A határon már most is számít a tízezer euró
A vásárlási plafontól független szabály vonatkozik az EU külső határán átvitt készpénzre. Az (EU) 2018/1672 rendelet alapján annak, aki az Unió területére belépve vagy onnan kilépve 10 000 eurót vagy annál többet visz magával, készpénznyilatkozatot kell tennie.
Ez bejelentési kötelezettség, nem szállítási tilalom. A nyilatkozat a pénz gazdasági eredetére és tervezett felhasználására is kiterjed. Elmulasztása bírsággal és a pénz visszatartásával járhat.
Fontos különbség: ez az uniós rendelkezés a külső határ átlépésére vonatkozik. Az EU-n belüli utazásoknál külön nemzeti előírások is lehetnek, ezért nem helyes minden határátlépésre automatikusan ugyanazt a szabályt alkalmazni.
Magyarországon már létezik másfél milliós korlát
A magyar vállalkozások egy részének a készpénzfizetési korlátozás régóta ismert kötelezettség. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. §-a szerint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között, adóköteles tevékenységük keretében, termék vagy szolgáltatás ellenértékeként teljesített készpénzfizetés szerződésenként és naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forint lehet.
Az értékhatárba az áfával növelt ellenérték számít bele. A szabály kijátszására szolgáló szerződésfelosztás sem jelent megoldást.
A törvény 233. §-a alapján a határt meghaladó rész 20 százaléka lehet a mulasztási bírság, amely a fizetőt és a szabálytalan kifizetést elfogadó jogosultat is terhelheti. Kétmillió forintos készpénzfizetésnél az 500 ezer forintos túllépés után így mindkét érintettnél 100 ezer forintos bírság merülhet fel. Ez nem általános lakossági vásárlási plafon.
A magyar szabályozás a készpénzt is védi
A hazai jogalkotás nem írható le egyszerűen a készpénz visszaszorításaként. Az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdése a készpénzzel történő fizetést alapvető jogként rögzíti, amire az MNB készpénzes szabályozási tájékoztatója is hivatkozik.
A 2025. évi LXII. törvénnyel bevezetett módosítások szintén a készpénzhasználat lehetőségének biztosítását szolgálták a fogyasztóvédelem, a kereskedelem és a szolgáltatások területén. A szabályozás célja, hogy a digitális fizetések terjedése mellett megmaradjon a fogyasztók választási szabadsága.
Ebből azonban nem következik, hogy bármilyen összegű ügylet korlátozás nélkül rendezhető bankjegyekkel. A készpénzfizetés védelme és a nagy összegű ügyletek korlátozása egyszerre lehet jelen a jogrendszerben.
A digitális euró sem jelenti a bankjegyek végét
A digitális euró terve gyakran összekapcsolódik a készpénz eltűnésével kapcsolatos félelmekkel. Az Európai Központi Bank álláspontja szerint azonban az új fizetőeszköz a készpénzt kiegészítené, a bankjegyek és érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnának.
Az EKB 2029-re célozza meg az esetleges első kibocsátásra való felkészülést, a szükséges jogszabály elfogadásától függően. Ez még nem feltétlen bevezetési ígéret: a kibocsátásról külön döntés szükséges.
Ráadásul az uniós jogalkotási csomag a készpénz elfogadásának és hozzáférhetőségének védelmét is célozza az euróövezetben. A Tanács tárgyalási álláspontja a készpénzhasználat biztosítását és az elektronikus fizetések súlyos zavarára való felkészülést is támogatja.
Mire számíthatnak a magyar vásárlók?
A biztosan elfogadott változás a 2027-es uniós készpénzfizetési plafon, miközben a szigorúbb magyar vállalkozási korlátozás továbbra is jelentős marad. Az euróban meghatározott uniós határ más pénznemű megfelelőjére is vonatkozik, ezért nem kizárólag eurós vásárlásoknál lesz jelentősége.
Az otthon őrzött, jogszerű megtakarítások kötelező bankba terelése nem következik ezekből a rendelkezésekből. A tényleges változás a nagy összegű készpénzes kereskedelmi ügyletek mozgásterének szűkülése: a bankjegyek megmaradnak, felhasználásuk egyes helyzetekben szigorúbb feltételekhez kötődik.
