Véget ért a technikai recesszió Magyarországon
2025. 01. 31. 00:30
A magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült – a KSH előzetes adatai szerint - 2024. negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel véget ért a technikai recesszió, a megelőző két negyedév visszaesését követően.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 0,4%-kal nőtt nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással igazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-os volt a növekedés. Az adatok 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakultak, mint vártuk és felülmúlták a piaci várakozásokat is.
A statisztikai hivatal közleménye szerint az éves szintű növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá míg a növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenő teljesítménye visszavette.
2024-ben 0,5%-kal bővült a magyar gazdaság nyers adatok szerint, várakozásunknak közel megfelelően.
Kilátások
A bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalással számolunk a magyar gazdaságban, amelynek következtében 2025 végére akár 4%-ot megközelítő éves reál GDP növekedés is elérhető lehet. Ugyanakkor mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak (amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is), ezért összességében 2025-re éves átlagban 2,5% körüli növekedés tűnik elérhetőnek. 2026 elejére pedig nem kizárt, hogy 5% körüli éves reálnövekedési indexet lássunk, aminek következtében jövőre éves átlagban 4% feletti növekedés sem tűnik ebben a pillanatban lehetetlennek.
Az OKSZ szerint az árrésstopot kivezetni kellett volna, nem kiterjeszteni
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is - így reagált a szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek csütörtökön a Kormányinfón elhangzott bejelentésére, amely szerint 2026 február 28-ig meghosszabbították az árréscsökkentést.
Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak
Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
Negyedéves alapon stagnált a GDP a harmadik negyedévben
A KSH ma reggel tette közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslését. A tényadat negyedéves összehasonlításban megfelelt az általunk várt stagnálásnak. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az adatrevízió után.
Ősszel is magas fordulatszámon teljesít a turizmus – szeptemberben 8%-kal pihentek többen
Magyarország a hazai és a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. 2025 szeptemberében több mint 1,6 millió vendég érkezett a hazai szálláshelykere, ami 8,3%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A szálláshelyek 3,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,6%-kal többet, mint tavaly szeptemberben.
Növekszik a gyertyák exportja Magyarországról 2020 és 2024 között. A fő célpiacok: Németország, Dánia és Csehország
November 1-jén, mindenszentek napján Magyarországon is milliók gyújtanak gyertyát a temetőkben, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Bár az ünnep elsősorban lelki jelentőséggel bír, a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a gyertyaipar gazdasági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az Akcenta, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatai alapján készült elemzése szerint Magyarország gyertyaexportja 2020 és 2024 között 34,8 millió euróról 54,2 millió euróra nőtt. Bár 2023-hoz képest 9,3%-os visszaesés figyelhető meg, az ágazat továbbra is pozitív külkereskedelmi egyenleget mutat – 2024-ben ez 4,06 millió eurót tett ki.
A magyar közbeszerzési rendszer még Brüsszel szerint is a harmadik legjobb Európában
„A GVH erős támasz a közbeszerzési kartellek feltárásában” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) „Tízéves a közbeszerzési törvény” című konferenciáján, Budapesten. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke aláhúzta: a nemzeti versenyhatóság figyel és határozottan fellép a kartell megállapodásokkal szemben. A GVH évente több mint 1500 tendert vizsgál, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó.
Gyengült csütörtök reggelre a forint
Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Megállt a külpiaci növekedés – trend vagy átmenet?
Megtorpant a külpiaci nyitás a hazai nagyvállalatok körében: az exportkilátások látványosan romlottak, a korábbi növekedési várakozásokat csökkenő tendencia váltja. A vállalatvezetők óvatosabbá váltak, a külpiacokra lépést egyre kevesebben tervezik, miközben az exportból származó árbevétel csökkenésére számítók aránya folyamatosan nő. A bizonytalan nemzetközi hangulat és az aktuális gazdaságpolitikai kérdőjelek tovább erősítik a kivárást.
Ez a két tulajdonság ma többet érhet a diplománál a munkaerőpiacon
A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint a vállalatok ma már nem csupán szakmai tudást, hanem egyre inkább speciális személyes készségeket és kompetenciákat keresnek a munkavállalókban. A tanulmány rávilágít, hogy a digitalizáció és a zöld átállás korában a tehetség fogalma átértékelődött: a kimagasló intellektuális képességek mellett a kreativitás, a komplex problémamegoldás és az erős motiváltság váltak a legfontosabb elvárásokká.
Átadták Horvátország egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházását, a Rijeka Gateway konténerterminált
Hivatalosan is átadták szerdán a fiumei Rijeka Gateway konténerterminált. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az ünnepélyes megnyitón Horvátország egyik legjelentősebb logisztikai és infrastrukturális beruházásának nevezte a projektet, és hangsúlyozta, hogy az mintaszerű példája az állam és a magánszféra együttműködésének a kritikus infrastruktúrák fejlesztésében.
