Vidéken már csökkennek az albérletárak
2023. 10. 06. 18:00
Vidéken már csökkennek az albérletárak, és a fővárosban is lassul a drágulás üteme - közölte az MTI-vel pénteken az Otthon Centrum.
Az elmúlt három hónapban Budapesten a téglaépítésű lakások átlagos havi bérleti díja elérte a 242 ezer forintot, de ez csupán 3 százalékkal magasabb, mint amekkora az első fél évben volt. A százezer főnél népesebb vidéki városokban 168 ezer forint az átlag, az első fél évhez képest 1,7 százalékkal alacsonyabb.
Az ingatlanközvetítő összesítése alapján a fővárosban 359 ezer forinttal a Belváros a legdrágább, míg a külső kerületekben átlagosan 177 ezer forintért is lehet albérletet találni. A vidéki csúcstartó 210 ezer forinttal Székesfehérvár, Győrben és Pécsett 180 ezer körül, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben akár 150 ezer forint alatt is lehet ingatlant bérelni. A panellakások mindenhol olcsóbbak, Budán sem magasabb az átlag 200 ezer forintnál.
A közlemény szerint az árak alakulását a szobák száma is befolyásolja. A legkisebb lakások iránt mindig erős a kereslet, így ezek drágultak a legjelentősebb mértékben, 8 százalékkal az első fél évhez képest. Az Otthon Centrum emiatt inkább a 2 szobásakat ajánlja, ezek ugyanis ugyanannyiba kerülnek most is, mint az előző fél évben, és árban sincs nagyságrendi különbség a kisebbekhez viszonyítva.
A diplomata útlevél miben más, mint a „sima” útlevél?
A diplomata-útlevél nem egyszerűen elegánsabb borítójú úti okmány. Jogilag hivatalos útlevél, amelyet az állam meghatározott közjogi tisztségviselőknek, diplomáciai vagy konzuli feladatot ellátóknak, illetve különösen indokolt esetben más személyeknek is kiadhat.
A hollandok többsége igazságtalannak tartja a klímapolitikai terhek megoszlását
A hollandok többsége szerint igazságtalanul oszlanak meg a klímavédelmi politika költségei, a nagy szennyező vállalatok és a tehetősebb háztartások túl kevés terhet viselnek - derül ki a holland kormány társadalompolitikai kutatóintézetének (SCP) szerdán közzétett felméréséből.
Az alapkamattal versenyeznek a bankok jobb betéti ajánlatai, elmennek 6-8 százalékig is
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
Csökkenő árbevétellel és növekvő veszteséggel zárta az első negyedévet a Rába Nyrt.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. 13,341 milliárd forint árbevételt ért el az idei év első negyedévében, ami 8,3 százalékkal marad el 2025 azonos időszakához viszonyítva. Adózott vesztesége 212 millió forint lett, míg 2025 első négy hónapjában még 21,116 millió forintos nyereségről számolt be - tudatta a győri székhelyű járműgyártó vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
IMF-tanulmány: a stabilcoinok már nem kriptós mellékszereplők, hanem a fizetési piac új kihívói
A Nemzetközi Valutaalap friss munkatanulmánya szerint a pénzügyi piacok egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a stabilcoinok valódi szereplővé válhatnak a globális fizetési rendszerben. A kutatás nem blokklánc-tranzakciókból, hanem tőzsdei árfolyamreakciókból olvassa ki a piac üzenetét: amikor az amerikai stabilcoin-szabályozás közelebb került a törvényerőre emelkedéshez, a hagyományos fizetési cégek piaci értéke érdemben csökkent.
Ripple az SEC-nél: az XRP kerüljön egy súlycsoportba a Bitcoinnal és az Ethereummal
A Ripple újabb lépést tett azért, hogy a digitális eszközök szabályozása ne elavult címkék, hanem valós piaci funkciók alapján történjen. A vállalat azt szeretné elérni, hogy az XRP, a fizetési célú stabilcoinok és a tokenizált értékpapírok kezelése kiszámíthatóbbá váljon az amerikai szabályozói környezetben. A javaslatok középpontjában a stabilcoinok fedezeti szerepe, a tőkekövetelmények enyhítése, valamint az on-chain nyilvántartások hivatalos elismerése áll.
A TikTok harmadik éve a legértékesebb kínai márka
A TikTok idén már a harmadik egymást követő évben volt a legértékesebb márka Kínában a Brand Finance China 500 összeállítása szerint. A TikTok/Douyin közösségi hálózat márkaértéke egy év alatt 45 százalékkal, 153,5 milliárd dollárra nőtt - áll a Brand Finance honlapján.
Miért kell félniük a nemzeti valutáknak a stabilcoinok támasztotta versenytől?
A stabilcoinok eredetileg a kriptotőzsdék praktikus elszámolási eszközeiként indultak, mára azonban a globális pénzügyi rendszer egyik legfontosabb új kihívásává váltak. A dollárhoz kötött digitális tokenek egyre nagyobb szerepet kapnak a fizetésekben, a megtakarításokban és a határokon átnyúló pénzmozgásokban.
Mol: elindulhat a helyreállítás a tiszaújvárosi robbanás után
Befejeződött a múlt hét pénteki robbanásban megsérült tiszaújvárosi Olefin-1 üzemben a hatósági helyszínelés, és elhárították a közvetlen balesetveszélyt. Elindulhatnak az üzem helyreállításához szükséges munkálatok, miután a Mol megkapta az ehhez szükséges hatósági engedélyeket, és felállította a munkálatokért felelős szakértői csapatát - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
A hétvégi BL-döntőre a csapatok mellett a mobilhálózat is felkészül
Szombaton, május 30-án rendezik meg az UEFA Bajnokok Ligája 2026-os döntőjét a Puskás Arénában. A CETIN Hungary Zrt. a helyszínen multioperátoros mobiltávközlési infrastruktúrát – komplex rádiós antennarendszert – működtet. Így a mobilszolgáltatók a meccsen – illetve az Aréna bármilyen más nagyrendezvényén – a több tízezres nézőközönség számára megbízható hang- és adatkapcsolatot tudnak biztosítani.
Grúzia és a Tether saját lari-alapú stabilcoint indít: érkezik a GEL₮
Grúzia újabb nagy lépést tesz a digitális pénzügyi infrastruktúra fejlesztése felé. Az ország a Tetherrel együttműködve tervezi elindítani a GEL₮ nevű stabilcoint, amelyet a grúz larihoz kötnek. A kezdeményezés célja, hogy gyorsabb fizetéseket, olcsóbb határokon átnyúló átutalásokat, modernebb fintech szolgáltatásokat és blokklánc-alapú elszámolási rendszereket hozzon létre egy szabályozott, államilag támogatott keretrendszerben.
A középkorúak többségénél a pénzhiány miatt kérdéses a nyaralás
Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett.
