Zárul az olló a régiós fővárosok lakásárai között, de többet kell dolgozni a lakásvásárláshoz
A legfrissebb, 2025-ös adatok alapján a kelet-közép-európai régió országaiban történt lakásáremelkedés az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Az uniós rangsort Magyarország vezeti 21,2 százalékos éves árnövekedéssel, de Horvátország, Szlovákia és Bulgária is helyet kapott az első hatban 12-16 százalékos drágulással. Érdekes kakukktojás Portugália és Spanyolország, akik az Európai Unió „nyugati perifériáját” képviselik 19 és 13 százalékos éves lakás áremelkedéssel, amivel az európai rangsor második és negyedik helyén helyezkednek el.
„Az Eurostat adataiból az olvasható ki, hogy a kontinens perifériáját képviselő országok lakásárai kezdenek felzárkózni a centrumországok árszintjéhez, és ami még érdekesebb, hogy a kelet-közép-európai régió fővárosaiban is záródik az árolló. A helyi fizetések arányában már csökken az az időbeli különbség, amennyit például egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához kell ledolgozni a régió fővárosaiban. Többek között ez is lassíthatja a jövőben például a budapesti lakásdrágulás tempóját.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hol, mennyit kell dolgozni egy 50 négyzetméteres használt lakásért?
„A régiós összevetésünkből az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest szinte minden régiós fővárosban több időre van szükség egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Bár Budapesten is egyre nagyobb anyagi terhet jelent a lakásvásárlás, a főváros még mindig az olcsóbbak közé tartozik a környező országok fővárosaihoz képest” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Összehasonlítható módon 2025. második negyedéves adatai állnak rendelkezésre mindenhol, ami alapján Budapesten 63,5 millió forintba kerül egy 50 négyzetméteres használt lakás az átlagos négyzetméterárak alapján. Ugyanezen időszak nettó átlagbéreit is figyelembe véve 9,2 évnyi jövedelmet kell félretenni a lakásvásárláshoz.
Ezzel a magyar főváros a régióban a második legolcsóbb. Bukarestben ugyanis kevesebb mint 41 millió forintnak megfelelő összegből kijön egy ekkora lakás, ami kevesebb mint 7 évre jutó ottani átlagbérből kijön. Pozsony és Varsó lényegében döntetlenre áll, előbbi fővárosban 10,1, utóbbiban 10 év kell az adott lakáshoz. A pozsonyi példalakás ára 67,2 millió, varsói társáé pedig majdnem 73 millió forintban számolva. A legdrágább főváros Prága: majdnem 11 évre jutó átlagbér kell a 98 millió forintot meghaladó összeghez.
Balogh László az adatokat kommentálva azt is elmondta, hogy egy évvel ezelőtt az eredmények azt mutatták, hogy a legolcsóbb és legdrágább főváros között kétszeres volt a különbség a vásárláshoz ledolgozandó évek számában, az idén viszont már csak alig több mind másfélszeres a differencia. Az olcsóbb fővárosok ugyanis kezdenek felzárkózni a drágább társaikhoz. A szakember azt is hozzátette, hogy minél inkább csökkennek a különbségek a regionális lakásárak között, az még inkább lassíthatja a drágulást a felzárkózó fővárosok lakáspiacain. „A legmeghatározóbb tényező a lakásárak változása szempontjából továbbra is a fizetőképes kereslet, ami már most is a teljesítőképességének határán táncol Budapesten. 2026-ban ezért a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb áremelkedési tempóra számíthatunk mind Budapesten mind pedig országos szinten.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
