2014 a lehetőségek éve
Kiemelte: az eredményeket és a nehézségeket számba véve látható, hogy 2013-ban már a pozitívumok voltak döntő többségben. Magyarország 2013-ban kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, így elhárult az uniós források csökkentésének veszélye, és ami ennél fontosabb, hogy ez az eredmény az ország fenntartható költségvetési stabilitásának elismerését jelentette. Mindez erősítette a befektetői, vállalkozói bizalmat - húzta alá a KT elnöke.
Kovács Árpád hangsúlyozta: az államháztartás adósságszolgálati terhei százmilliárd forintos nagyságrendben csökkentek. Mindebben szerepet játszott a gazdasági folyamatok második félévi, a várakozásnál kedvezőbb alakulása, a kiadások fegyelme, a bevételek növelésére irányuló pótlólagos intézkedéscsomag és a 500 millió forintos tartalék fel nem használása. 2013 így jó alapot teremt a jövő évre - húzta alá a KT elnöke.
"Reméljük, a pálya tartása kevesebb évközi módosítást kíván majd. Ezek ugyanis még akkor is előnytelenek a költségvetés hitelességére nézve, ha részben technikai jellegűek, illetve a kormány vagyonpolitikai céljai megvalósítását szolgálják" - fűzte hozzá Kovács Árpád. Kifejtette: a lakossági megtakarítások növekednek, az infláció alacsony, de ma még a magánberuházások alacsony szintje, a fogyasztás lassú bővülése, a gyenge banki finanszírozás is adottság.
Rámutatott: az áfabevétel 2013. évi előirányzatához hasonlóan a 2014. évi is feszített, miközben az Országvédelmi Alapban előirányzott tartalék csupán negyede az előző évinek. Bár utóbbi a kisebb 2014. évi teljesítési kockázatokkal magyarázható, és az előirányzott 100 milliárd forint még elégséges lehet a becsült bevételi kockázatok ellensúlyozására, de ez a tartalék csak bizonyos határig nyújthat fedezetet az esetleg lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági helyzetből adódó bevétel-elmaradások és kiadás-növekedések hatásainak ellensúlyozására - elemezte a KT elnöke.
Kifejtette: a kiadási oldalon a főbb szolgáltatási területeken szerény mértékű, tized-százalékokban mérhető többletek találhatók, és jelentős az egyes európai uniós forrásokból és államháztartási pénzekből finanszírozott beruházási területeken az élénkülés, emellett meghatározó belső kiadási átrendeződéseket hoztak az önkormányzati adósság-átvállalások. Ezek hatásával, fedezetük biztosításával a költségvetés számol, mint ahogyan azokkal a lakossági tehercsökkentést szolgáló vagy szociálpolitikai intézkedésekkel is, amelyek a költségvetés bevételi oldalán hoznak változásokat, kieséseket.
Kovács Árpád jelezte: a 2014. évi költségvetés számai szerint tehát teljesülhetnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírások. Ha a költségvetési és a versenygazdaság működése, teljesítménye, az infláció mértéke a tervek szerint alakul, akkor megvannak a feltételei a hiánycél tartásának és a GDP arányában kifejezett államadósság - szerény mértékű - csökkenésének - hangsúlyozta a KT elnöke.
Felhívta a figyelmet arra: a kitűzött célok feszítettségét azonban jól mutatja, hogy a hiánycél tized százalékponttal marad el az Európai Unió előírásaiban még elfogadható szinttől, az adósságmutató javulása pedig mintegy fél százalékpont. A számítottnál lényegesen alacsonyabb infláció vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél nagyobb értéke a vállalt feltételek között a hiánycél tartása, illetve az adósságszabály teljesülése szempontjából kockázatot jelent - mutatott rá Kovács Árpád.
Az elnök arról is szólt, hogy a hiánycél teljesülése, az államadósság-szabály érvényesülése ezáltal feltételezi, hogy a költségvetés alapját képező makrogazdasági pálya teljesülésének külső és belső feltételei nem változnak. Megmarad az exportpiacokon a megindult konjunktúra, javul az ország megítélése, erősödik a befektetői bizalom, és az alacsonyabb kamatfelár révén olcsóbbá válik a költségvetés finanszírozása, ellen lehet állni különböző bérnyomásoknak - elemezte.
Hozzátette: "ha messzebbre tekintünk, akkor ahhoz, hogy ne csak 2014-re legyen valóság a környező országokéval hosszú idő után először azonos, kétszázalékos vagy annál is jobb növekedési várakozás, a gazdaság potenciális növekedési adottságainak és versenyképességének erőteljesebb növelésére van szükség". (MTI)
