Navracsics: a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban
A miniszter az AmCham Hungary rendezvényén kifejtette azt is, hogy az öntisztulást mindenkinek saját magán kell kezdeni. Ismertette: az Állami Számvevőszékkel hamarosan megállapodnak egy olyan együttműködésben, amelynek keretében rendszeresen tapasztalatokat cserélnek majd arról, miképpen lehet még hatékonyabban fellépni a korrupció ellen.
Ezen túlmenően az idei költségvetésben többletpénzt adtak az ügyészségeknek és a bíróságoknak azért, hogy hatékonyabbak lehessenek a korrupció elleni fellépésben. Az ügyészségek most veszik fel azokat a specialistákat, akik kimondottan ezzel a területtel foglalkoznak, míg a bíróságoknak azért adtak több pénzt, hogy például a sokszereplős, bonyolult, nagy jelentőségű korrupciós ügyeket gyorsabban tudják elbírálni. A miniszter elmondta, az új Büntető Törvénykönyvben szigorúbb lesz a korrupció ellenes szabályozás, nagyobbak lesznek a büntetési tételei, s már dolgoznak az új, átláthatóbb viszonyokat teremtő, várhatóan jövőre hatályba lépő közbeszerzési törvényen is.
A miniszter emlékeztetett rá, mivel a közvélemény-kutatók a korrupciót nem, csak a vele kapcsolatos érzetet tudják mérni, paradox helyzet alakul ki: minél több ügy kerül a felszínre egy országban, azt annál korruptabbnak tartják az emberek. A miniszter szerint a helyzeten leginkább szigorú szabályozással, átlátható intézményi működéssel és nemzetközi együttműködéssel lehet javítani. Kifejtette, tárcájának csak közvetett eszközei vannak, mivel hosszú vita után az ügyészséget nem rendelik alá a kormánynak az új alkotmányban sem.
Ez azonban nem változtat a kormány politikai, gazdasági és társadalmi korrupció ellenes elkötelezettségén. Minden politikus számára alapvető és elsődleges feladatnak nevezte a korrupció elleni harcot, mert az aláássa a politikai intézményrendszer stabilitását, miután mindig rész- és magánérdeket akar érvényesíteni a döntéshozatalban a közjóval, a közérdekkel szemben. Ez pedig végsősoron a politika rendszer összeomlását is hozhatja, mint például Olaszországban az első köztársaságét - fejtette ki. Felhívta a figyelmet a korrupció súlyos gazdasági károkozására is.
Kifejtette: az államigazgatásban minden korábbinál szigorúbb szabályozást és büntetési mértéket vezettek be, ennek eredményként a magyar államigazgatás ma fegyelmezettebben, tisztább felelősségi viszonyok között működik, mint kilenc hónappal ezelőtt. A miniszter elmondta, bár az üzleti élet és a közigazgatás etikája más, a párbeszéd gyümölcsöző lehet, hiszen a cél az, hogy korrupció ellenes kultúra terjedjen el az országban.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete a megelőzéssel kapcsolatban kifejtette, az amerikai cégeknek és vezetőiknek börtönbüntetés terhe mellett be kell tartaniuk a korrupcióellenes törvényt, ami eredetileg a politikai korrupció megakadályozására született a Watergate-ügy után. Hozzátette, az etikus viselkedés kialakulásához idő kell, de az Egyesült Államokban ez az elmúlt 30 évben már megtörtént, s ma már úgy ülnek le a cégek tárgyalni az államigazgatás képviselőivel, hogy tudják, nincs korrupciós lehetőség.
A nagykövet elmondta, Magyarországon is tapasztalható fejlődés, de a további eredményekhez kitartás és erő kell. Kifejtette: "biztos vagyok abban, hogy Orbán miniszterelnök úr és kormánya meg szeretné törni a korrupciót, s ez a legjobb, amit a magyar gazdaság érdekében tehetnek". A nagykövet szerint tovább kell erősíteni a közbeszerzési és a korrupcióellenes törvényeket és jelezte, hogy az Egyesült Államok szívesen segít ebben.
Havas István, az AmCham Hungary elnöke a konferencián elmondta, egy 2009-es felmérés szerint a magyar munkavállalók kevesebb mint 40 százaléka véli úgy, hogy tiszta és átlátható a cégek működése, míg a nyugati országokban ez az arány 60 százalék. A magyarországi munkavállalók egyharmada azt is gondolja, hogy a vezetők általában nem etikusan járnak el, s kétharmada úgy véli, a korrupciós helyzet csak rosszabb lesz. (MTI)
