Orbán: az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk

Az új alaptörvény körüli viták korszaka lezárult, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon - értékelte a kormányfő az Ab keddi döntését, amellyel a testület elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt. Megjegyezte, alkotmánybírósági látogatásával szerette volna megvárni ezt a döntést.

Orbán Viktor sajtónyilatkozatában azt mondta, az alkotmányos viták időszaka megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas korszak volt, és bár kétség kívül igaz, hogy viták nélkül nincs demokrácia, azonban az államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak.
    

A miniszterelnök a magyar alkotmányosság első számú őrének, az alaptörvény védelmezőjének, értelmezőjének, a magyar közjogi kultúra továbbfejlesztőjének nevezte az Alkotmánybíróságot, majd hangsúlyozta, erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül, utóbbi pedig nem létezhet erős alkotmányos alapvédelem nélkül, vagyis az erős Magyarország fenntartásában megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul az Alkotmánybíróságra.
    

Szólt továbbá arról, hogy a testületnek feladata van a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében is, vagyis részt kell vennie annak folyamatos vizsgálatában, hogy a hazai jogalkotás összhangban van-e a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekkel. Az összhang megteremtése során az Országgyűlésnek be kell építenie döntéseibe az Ab szempontjait - emelte ki.
    

A kormányfő megerősítette: a kabinet komolyan veszi azt a korábbi vállalást, amely szerint ha az államadósság ötven százalék alá csökken, akkor az Ab ismét foglalkozhat a költségvetési és adókérdéseket érintő szabályozások alkotmányos dimenzióival.
    

A Donáti utcában tartott mintegy másfél órás megbeszélésen áttekintették az Ab előtt folyó ügyek eljárásrendjét is, és megállapították: jó kezdeményezés volt a hallgattassék meg a másik fél elvének bevezetése - ismertette.
    

Az Ab-törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor - mint mondta - azt a vállalást tette, hogy a parlament nem fogad el olyan alkotmánybírósági törvényt, amelyről előzetesen ne sikerült volna megállapodni a testülettel. A miniszterelnök egy demokratikus ország stabilitása, harmonikus működése nélkülözhetetlen előfeltételének nevezte, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással, ennek szellemében tárgyalt korábban a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is.
    

Paczolay Péter nyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött a csütörtöki találkozó, mert - hangsúlyozta - valóban érdemes volt megbeszélni a magyar alkotmányosságot, azon belül az Ab helyzetét érintő kérdéseket.
    

A testület elnöke - mint ismertette - a tárgyaláson tájékoztatta a kormányfőt az Ab új hatásköri és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról. Összegzése szerint az új Ab-törvény szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást. Ugyanakkor ennek tényleges megvalósulása szempontjából lényeges kérdés - folytatta -, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljanak az Ab döntéseire, építsék be azokat munkájukba. Így a magyarországi viták nem lépik és nem léphetik át a jogállamiság kereteit - emelte ki.
    

Paczolay Péter is megerősítette, hogy a nemzetközi jog és a magyar jog összehangolásában fontos szerep hárul az Alkotmánybíróságra.
    

Szabó Máté ombudsman korábban a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.
    

Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a kedden közzétett határozatból kiderült az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie. (MTI)