Fektessünk Európába!
MEGÉRETT A HELYZET, HOGY ISMÉT AKTÍVABBAK LEGYENEK A VÁLLALATOK
Az elmúlt néhány évre jellemző gazdasági bizonytalanság közepette természetes volt, hogy az európai vállalatok minden lépésüket nagyon alaposan megfontolták, és hagyták, hogy a felhalmozott profitjuk a mérlegüket hizlalja. Az olcsó értékelések, a javuló gazdasági háttér és a visszatérni látszó bizalom nyomán azonban egyre valószínűbbnek látszik, hogy a vállalatok a felesleges készpénzállományukat új vállalatok vásárlására fogják fordítani. Ehhez új tényezőként járul hozzá a tőkeköltségek normalizálódása – ahogy az USA-ban és más országokban is egyre nőnek a piaci kamatlábak, emelkedik a jelentős készpénzállományok tartogatása miatt feláldozott haszon összege is. Ez szintén arra ösztönzi a vállalatokat, hogy valami hasznosabb célra fordítsák a rendelkezésükre álló készpénzt. Azt már nem is kell mondanunk, hogy a vállalati aktivitás élénkülése jót tesz a részvények teljesítményének is.
„A következő két-három évben egyre több vállalategyesülésnek leszünk szemtanúi Európában, mivel a világ különböző régióiban működő vállalatok egy része új vállalkozások megvásárlására fordítja a rendelkezésére álló készpénzt, egy másik része pedig megszabadul a feleslegessé vált üzletágaktól. Az európai vállalatok a felvásárló és a felvásárolt szerepére is esélyesek lehetnek. Folyamatosan omlanak le az európai vállalati aktivitás előtt álló akadályok.” – mondta el Paras Anand, a Pan-European Equities vezetője.
Tartós lesz-e a beáramlás?
Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy erre számíthatunk. A befektetők historikus mércével mérve továbbra is alacsony összegeket fektetnek részvényekbe (ide értve az európai részvényeket is), pedig ennél jóval nagyobb összegekre lenne szükség már ahhoz is, hogy legalább visszapótolják azt a 167 Mrd USD-t, amelyet 2007 közepe és 2012 vége között vontak ki az európai alapokból. Ha a korábban vázolt tényezők – vagyis a várakozásokat meghaladó nyereségek, a vonzó értékelések és a makrogazdasági háttér további javulása − beigazolódnak, akkor tovább folyik majd a pénzbeáramlás Európába.
A hazai piacukon bemutatott erőteljes felfutást követően elsősorban az USA befektetőitől várható, hogy kockázat-nyereség szempontból egyre kedvezőbben ítéljék meg az európai részvényeket. Fontos mérőszám például, hogy mennyi osztalékot fizettek ki az egyes vállalatok a részvényeseiknek – ennek alapján az Európára jellemző 3,5%-os hozam magabiztosan veri az összes többi régiót, a feltörekvő piacokat is beleértve, csaknem kétszer akkora, mint Japán osztalékhozama, és 75%-kal magasabb, mint az USA-ban elérhető 2,0%-os osztalékhozam.
###ajanlo_szja###
A nagy befektetési bankok és kereskedőházak közül többen is 2014-ben kb. 14%-os nyereségnövekedést jósolnak, ami naptári évre vetítve kb. 13,6%-os teljes hozamot jelentene. Az előrejelzéseik alapján jövőben az európai részvénypiaci hozam fő hajtóereje nem az árfolyam/nyereség ráta növekedése, hanem a nyereség növekedése lesz.
