Gondolták volna? Avagy: kis magyar öntudat-terápia...
Persze, mondhatnók ez minden kis nemzet esetében így van. Azért tudjuk, valamikor a mi iparunkra is figyeltek. Vannak nagyszerű magyar találmányok, de nem igazán tudják büszkeségünket fenntartani. Lassan csak Puskás marad mint védjegyünk, de kezd az is elkopni.
Most álljon itt inkább egy kis ízelítő a történelemből ami jelzi, hogy néha tudtunk önerőből fejleszteni, saját forrásainkat kihasználni. Gyakran előrébb jártunk a többieknél.
- A Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, amikor mi megérkeztünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal.
- Az Ómagyar Mária-siralom szövegét a napjainkban is érjtük, hiszen szókincsét mind a mai napig használjuk. Shakespeare drámáit a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó a magyar az anyanyelvét engedni, hogy belesimuljon, beleolvadjon a nagy nyelvi forgatagba!
- A világ második alkotmánya a miénk magyaroké. Az első az izlandi 720-ból, a második pedig Szent István király intelmei Imre herceghez.
- A hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3.000 éve. Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának a Tulipa Hungarikának géncentruma a Kárpát-medencében van.
- Az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén. Mára, már Európa elfelejtette ezt a tudást és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak.
- Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját. Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben, amelyet ma is megtalálunk a magyar gasztronómiánkban.
- A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000, már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németország összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni!
- Valószínű, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót, a hosszú kabátot . Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt, addig mi magyarok behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.
Hogy miért merültek ezen dolgok feledésbe? Talán rossz volt a mraketing, vagy csupán kevés volt öntudatunk ereje.
Végül egy anekdota:
Napóleon állítólag megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
