MNB: véget ért a kamatcsökkentési ciklus

Az MNB kedd délutáni sjatótájékoztatóje előtt kiosztott közlemény szerint "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja".  A monetáris tanács megítélése szerint előretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

Az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad - mondta Matolcsy György jegybankelnök.  Hozzátette ugyanakkor: a monetáris tanács nem zárja ki, hogy - ha az alapfolyamatok indokolják - ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, de ez most nem látszik reálisnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybanknak nincs kamatcélja, csak egy "horgonyhoz" igazodik, a középtávú inflációs célhoz, amely 3 százalék.     Az MNB 24 hónapos kamatcsökkentési ciklusa az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést Magyarországon, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait 2012 nyara óta - emelte ki Matolcsy György.
    

Az elnök elmondta: a kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a következő években 300 milliárd forinttal csökkenjen az államadósság finanszírozási terhe.
    

Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves átlagos infláció értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevően negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna - hangsúlyozta Matolcsy György.
    

Matolcsy György kiemelte: véget ért egy időszak, a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött. Magyarországon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos lazítási ciklusra és ilyen alacsony kamatszintre még nem volt példa a rendszerváltás óta, sőt, a globális jegybanki világban is alig van rá példa.
    

Az MNB elnöke az előfeltételek közé sorolta, hogy 2010-ben Magyarország sikeres makrogazdasági fordulatot hajtott végre, 2011-ben az államháztartási hiány a magánnyugdíjpénztári vagyon beszámítása nélkül is 3 százalék alá, 2,94 százalékra csökkent, majd 2011-2012-ben megállt az államadósság növekedése. 2013 végén növekedési trendforduló zajlott le a magyar gazdaságban, ez is segítette a kamatcsökkentési ciklus fenntartását - emelte ki Matolcsy György.
    

Emlékeztetett arra, hogy 2013-ra még a 2012-ben hivatalban lévő jegybanki vezetés 203 milliárd forintos veszteséget vetített előre a jegybank mérlegében, az új, 2013 tavaszán hivatalba kerülő vezetés viszont "mérlegfordulatot" hajtott végre, a veszteség helyett nyereséget ért el.
    

Matolcsy György kitért arra, hogy megvalósult a monetáris transzmisszió: az MNB által képviselt "monetáris politika úgy hatott, ahogyan annak hatnia kellett", vagyis mérsékelte a banki kamatokat. A lazítási ciklus a magánszféra hitelterheit több 100 milliárd forinttal csökkentette, mivel a meghatározó lakossági és vállalati banki hiteltermékekben 450-550 bázispont körüli kamatmérséklődést eredményezett. Emellett az MNB a kamatcsökkentés és más eszközei révén az átlagos referenciahozamokat közel 400 bázisponttal csökkentette, így hosszabb távon Magyarország forintban kibocsátott állampapírjai után a kamatkiadásokat évente mintegy 300 milliárd forintos összegben mérsékelte - fűzte hozzá az elnök.     

Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külső tagja emlékeztetett arra, hogy már 2012 augusztusa előtt is lett volna lehetőség a kamatcsökkentési ciklus megkezdésére, hiszen a fiskális fordulat már korábban lezajlott, de 2012 augusztusában adódott az a lehetőség, hogy a külső tagok kezdeményezésére elinduljon a kamatcsökkentés.
    

A külső tagok jól érzékelték a folyamatokat, majd később az új vezetés hivatalba lépése után már a szakmai közeg is elfogadta a kamatcsökkentés létjogosultságát, amelynek során végig konzervatív, szakmai szemlélettel hozta meg döntéseit a monetáris tanács - mondta Bártfai-Mager Andrea.
    

A monetáris tanács az ülés után kiadott állásfoglalásában kiemelte: "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja".  A monetáris tanács megítélése szerint előretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.
    

A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés (azaz a GDP tényleges és potenciális mértéke közötti különbség) a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik. A monetáris tanács úgy véli, a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolta, az árstabilitás középtávú elérése pedig további 20 bázispontos kamatcsökkentést tett szükségessé.
    

Kérdésekre válaszolva Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: továbbra is az a jegybank álláspontja, hogy a devizahiteleseket megsegítő csomag első törvénye 700-900 milliárd forint körüli összegben terhelheti meg a magyarországi bankrendszert.
    

Arra a kérdésre, hogy az MNB a leendő perekben milyen szakmai segítséget nyújt akár a bankoknak, akár az állami intézményeknek, Matolcsy György kiemelte: az MNB a szakmai hátterére és adatbázisaira alapozva mind az állami intézményeknek, a bíróságoknak, de egyúttal a Magyar Bankszövetségnek, illetve egyedi banki kérésekre a hitelintézeteknek is megadja a szakmai támogatást. (MTI)