16.6%-kal nőttek a bérek márciusban

Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 587 500 forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 599 200 forint volt az átlagkereset a hónapban.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 16.6%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig 6.6%-os csökkenést mutattak a hónapban, az erőteljes inflációs folyamatok látható nyomot hagynak a bérnövekedésen. A bérdinamika – és az infláció - alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 15.7% volt a hónapban az előző havi 17.3% után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0.8%-os növekedés mutatott éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Kilátások

Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, de a tavaly év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, amiben a megjelenő bázishatások is szerepet játszanak – az átlagbér növekedés viszont gyorsult -. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan érthető a folyamat elindulása, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek.

A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével némileg 15% feletti lehet az éves béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.

Az erőteljes minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3%-ot elérő éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat több okból kifolyólag, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

Részletek, háttér

A bérköltségek további növekedése illetve az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is indukálhatja a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása némileg fékezheti a folyamatot.

Továbbá az elmúlt időszakban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a növekvő bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén kissé fékezheti az áremelési szándékokat.

Eközben a jegybankok immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi – magasabb – kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó áremelkedési várakozásokat és folyamatokat, és ez még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni.

Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban, láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre.

Ebből következően vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.