180 forinton rögzíthetik a svájci frankot - részletek

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az MTI érdeklődésére elmondta: Patai Mihály, a bankszövetség elnöke pénteken délelőtt tárgyalt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, és komoly előrelépés történt a kilakoltatási és árverési moratórium megszűnésének időpontjára tervezett összehangolt intézkedéscsomagot illetően.

A svájci frank rögzítéséhez mérten arányosan módosul a korábban bejelentetthez képest az euró és japán jen alapú hitelek törlesztésekor alkalmazott árfolyam is. Előrelépés van a kis- és közepes vállalkozói hitelek és a jelzálogfedezetű lakáshitelek élénkítését célzó kedvezmények kérdésében is. Az egyeztetések tovább folytatódnak.

A kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek a tervek szerint kedden délután közös bejelentést tesznek - mondta a vezető tanácsadó. Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke az MTI-nek elmondta: a svájci frank esetében a 180 forintos védőárfolyam, mint alsó szint kormányrendeletben való rögzítése megfelel az eddigi szakértői tárgyalások határértékének.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a megállapodásnak, kormányzati intézkedéscsomagnak komplexnek kell lennie, amely minden érintett kategóriának megoldást kínál, vagyis azoknak is, akik még fizetőképesek, de szeretnének kiszámítható pályára kerülni, azoknak is, akik ingatlaneladással ki tudnak menekülni az adósságcsapdából, s azoknak is, akik számára a bérlakás a megoldás.

A lakáshitelesek megsegítésére egy három fő pilléren nyugvó javaslatcsomagot dolgoztak ki a bankok és a kormány szakértői az elmúlt hónapokban. Ennek legfőbb eleme, hogy meghatározott időre rögzítenék a törlesztő részletek kiszámításánál alkalmazott devizaárfolyamot azok esetében, akik lakóingatlan fedezete mellett devizaalapú hitelt vettek fel. A rögzített árfolyam és az azt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre pedig forint jelzáloghitelt nyújtana az eredeti hitelt folyósító bank az ügyfélnek.

A konstrukciót minden törleszteni képes lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné. Azok, akiken az árfolyamkisimítás nem segít - vagyis az alacsonyabb törlesztő részletet sem tudják fizetni - két megoldás közül választhatnának.

Az egyik megoldás szerint megpróbálhatják a bankkal együttműködve értékesíteni az ingatlanjukat, és egy összegben visszafizetni a hiteltartozást. Annak érdekében, hogy az adósnak ne kelljen áron alul eladnia az ingatlanát, a keresletet állami kamattámogatással ösztönöznék, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához adnának.

Akiken ez sem segít - például, mert az ingatlan nem forgalomképes, vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott -, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, s a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe.

Annak érdekében, hogy a kilakoltatási és árverezési tilalom - július 1-jétől tervezett - feloldásával ne zuhanjanak az ingatlanárak, értékesítési kontingenst vezetnének be, ami negyedévekre bontva korlátozza az értékesíthető lakások arányát. Az ügyfél és a hitelező közösen kezdeményezhetné a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnál (NET) a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló, egyben a hitelfelvevő egyedüli lakhatását biztosító ingatlan megvásárlását.

A kkv szektor és a lakáscélú hitelezés ösztönzésére a bankok és a kormány szakértői azt a megoldást dolgozták ki, hogy a kkv-knak folyósított hitelek 2010. december 31-i értékéhez mért meghatározott hányada, a lakáscélú hitelek esetében pedig a 2011-ben folyósított lakossági jelzáloghitelek meghatározott része levonható a bankadóból.

Az MTI információi szerint május 9-re a több hónapos tárgyalás sorozat eredményeként kialakult egy olyan anyag, amely mindkét fél számára elfogadhatónak látszott, a megállapodás már csak a "legfelső szintű" jóváhagyásra várt, május 13-án azonban új javaslatot kaptak a bankok Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, amely "köszönőviszonyban" sem volt a korábbi szakértői anyaggal. A miniszter azt javasolta, hogy a törlesztő részletek kiszámításánál 160 forinton rögzítsék a svájci frank árfolyamát, az euró árfolyamát pedig 250 forinton, míg a korábbi tárgyalásokon 190, illetve 265 forintos árfolyamról született konszenzus.

A lakás-, illetve kkv hitelállomány 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét az új javaslat szerint csupán a bankadó alapjából írhatnák le a bankok, nem a bankadóból, mint arról a korábbi tárgyalásokon szó volt. Az idén negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek 1, jövőre negyedévente 2, az ötödik évben negyedévente 5 százalékát árverezhetnék el a bankok a legújabb javaslat szerint, míg a korábbi tervekben még negyedévente 5 százalék szerepelt.

A korábbi tervek szerint bármelyik vevő kapott volna kamattámogatást, aki megvásárolja a nehéz helyzetben lévő adós lakását. A miniszteri javaslat szerint csak azok nehéz helyzetben lévő adósok, akik az eladott lakásuknál kisebb lakást vásárolnak. A bankok szabad elvonulást adnának az adósnak - vagyis elengednék az ingatlanérték feletti adósságot - és 1,5 évre lakbértámogatást is adnának, ha a piacot támogatná a kamat. A kormány új elemmel is kiegészítette a csomagot: a bankok vállalják, hogy még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek.