2022-ben átlagosan 13 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, ez az érték egy viszonylag szűk, 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki ebből a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár 2100 forint felett alakul.
„Érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben szereplő béradatok csupán az alapbérek változásait követik. Mivel 2022 második felében (a megugró inflációs időszak kezdetétől) a cégek év közben szívesebben alkalmaztak mozgóbér-elemeket (különféle pótlékok és egyszeri juttatások formájában), a fizikai dolgozók átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb növekedést is elérhetett – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója, hozzátéve: - Az azonban kijelenthető, hogy tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésünk szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.”
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2022 negyedik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
„A cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudják kompenzálni az inflációt, ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, 2023 első negyedévében már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedésnek lehetünk tanúi ebben a szegmensben is – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenleg éppen tetőző infláció mértékét meghaladó béremelést a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várhatjuk a következő hónapokban, amelyeknek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta. Reálbérnövekedés emellett azoknál a cégeknél valószínűsíthető, amelyeknek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik, mert esetükben a többletkiadást mérsékeli a forintgyengülés miatt elkönyvelhető árfolyam-nyereség.”
Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 8,2 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: a munkatársak megszerzéséért versenyben álló SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt, ám az átlagos belépési forgalom mértéke is 4,3 százalék fölé került, vagyis ezek a cégek gyakran egymástól csábítottak át munkatársakat ebben az időszakban.
