2023 rekordév lehet a turizmusban

Horváth Péter a Trend Fm A nap vendége című műsorában csütörtökön hangsúlyozta, hogy ezt a várakozást erősítik a januári adatok is. "Jól hajrázott a turisztikai ágazat 2022 végén, és ezt sikerült átmenteni 2023 elejére is", januárban 1,9 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon az utazók, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - mondta.

Az ígéretes kezdés után februárban a foglalások száma már elérte a 2 millió vendégéjszakát, ami 10 százalékkal haladja meg a tavaly februárit. A tavalyi első negyedév 5,9 millió vendégéjszakája után az előrejelzések 6,3 millióval számolnak az idén - mondta.

Kiemelte: két fontos nyári esemény is nagy hatással lesz az idegenforgalomra. A Veszprém-Balaton 2023 - Európa Kulturális Fővárosa köré szerveződő rendezvénysorozat és az augusztusi atlétikai világbajnokság is számos vendéget hoz majd Magyarországra. A vb-re már most 189 ezer éjszakára kötöttek le foglalást az érdeklődők és turisztikai szempontból a versenyek televíziós közvetítései is jelentős reklámértéket jelentenek - tette hozzá.

Az elmúlt évet értékelve Horváth Péter emlékeztetett arra: 14,2 millió vendég csaknem 40 millió éjszakát töltött Magyarországon, ez alig maradt el a 2019-es rekordévtől. A turizmus tavaly 660 milliárd forint árbevételt generált, az 580 milliárd forintos szálláshelybevétel 52 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.

 "A régiós versenyt is Magyarország nyerte, de meghaladtuk a globális visszaépülés ütemét is" - fogalmazott a vezérigazgató.

Hangsúlyozta: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) megmutatja, mi volt, mi van és mi várható a turizmusban. Azzal, hogy 2019 óta 45 ezer szálláshely napi szinten, valós időben küldi az adatokat a rendszerbe, többek között létrejöhetett az adatalapú marketingkampány, maguk a szolgáltatók is széles körben támaszkodnak az adatokra - jegyezte meg.

 "Az idei év legnagyobb innovációja az lesz, hogy több mint 50 ezer vendéglátóegységet és több ezer attrakciót is bekapcsolunk. Ha ez megvalósul, akkor 2023-ban a teljes turisztikai ökoszisztéma digitalizálását elérjük és adatalapú szakmai döntések születhetnek. Ezzel még célzottabb marketingkampányokat tudunk végrehajtani" - fejtette ki a vezérigazgató.

A NTAK sokat segített a kormányzatnak abban is, hogy meghatározza, miként kell beavatkozni az iparágba - hívta fel a figyelmet Horváth Péter. Így jött létre a tavaly ősszel elfogadott intézkedéscsomag, amelynek legfontosabb eleme a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése volt 2023 márciusáig.

Csak január 31-ig ebből 24 milliárd forint maradt a szolgáltatóknál - mondta, kiemelve: a kormány elindított egy 70 milliárd forint keretösszegű nyílt pályázatot az ágazati szereplők energiaköltségeinek enyhítésére.

Az ügynökség stratégiáját érintve úgy fogalmazott: 2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez 12 százalék volt, ami így is a teljes agrárszektor háromszorosa - jegyezte meg.

Az idegenforgalmi trendekre kitérve Horváth Péter azt mondta, Európában a turizmus idén már meghaladja a pandémia előtti számokat, globálisan majd 2024-ben éri el. "Az emberek le fogják utazni, amit elvettek tőlük, ez pedig feltorlódott keresletet okoz" - tette hozzá. Példaként érzékeltette, hogy negyven napja nyílt meg a kínai piac és már 40 ezer foglalás érkezett Kínából Magyarországra.

Azt is hozzátette, hogy nem szabad megfeledkezni a belföldi turizmusról sem. Ennek motorja továbbra is a SZÉP Kártya, jelenleg 90 milliárd forint van a kártyákon, ami meg fog érkezni a szálláshelyekre. 2022-ben a SZÉP Kártya munkáltatói feltöltés összege 354,7 milliárd forint volt, ami csaknem 50 százalékkal magasabb a 2019-esnél - tette hozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az interjúban.