4,7 százalékos éves inflációval számol idén a jegybank
Az MNB jelentése szerint középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika az inflációs alapfolyamatok gyorsulásának irányába hatnak. Az előrejelzések szerint 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
A GDP-t illetően idén a márciusi inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható. A jelentés szerint jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak, ezek eredményeképpen magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.
Balatoni András rámutatott, a márciusi előrejelzés óta jelentősen megváltozott a nemzetközi környezet és a globális geopolitika, a korábban kockázati tényezőként megjelenő vámháború kiteljesedett, illetve a geopolitikai feszültségek is eszkalálódtak, és ez a nyersanyagárak változékonyságát váltotta ki.
A hazai konjunktúrával kapcsolatban is más a helyzet: tavaly év végén a magyar gazdaság egy lépést tett a bővülési pályán, ehhez képest az idei év elején stagnált a GDP éves összevetésben, de negyedéves bázison már mérséklődést regisztráltak, amit szintén negatív, kellemetlen meglepetés volt - tette hozzá.
Elmondta, az MNB idén csökkentette külső keresleti előrejelzését, azaz gyengébb a külső konjunktúra, mint amire korábban számítottak, ami elsősorban a vámemelések hatásából következik. Ennek jövőre is lesz negatív hatása, de az EU-s és német fiskális élénkítések már elkezdik ezt ellensúlyozni, 2027-re pedig a fiskális élénkítési csomagok dominanciája miatt az MNB már javított külkereskedelmi prognózisán - tette hozzá.
Balatoni András ismertette: az idei év hátralévő részében az infláció a toleranciasáv fölött fog alakulni, azonban alacsonyabb lesz, mint a korábbi prognózis. Ennek oka, hogy az alapfolyamatok és - elsősorban időjárással összefüggő technikai hatások miatt - a szabályozott árak a várakozásoknál magasabbak lettek, amit ellensúlyoz a forintban kifejezett olajárak mérséklődése és az árkorlátozások hatása.
Az élénk fogyasztásnövekedés és az élénk reálbér-emelkedés, a költségvetési transzferek támogatják a fogyasztás bővülését - mondta. Hozzátette, a monetáris politikai horizonton az MNB inflációval kapcsolatos várakozásai inkább emelkednek, mint csökkennek, az alapelőrejelzés mentén a szigorú monetáris kondíciók fenntartása pedig összhangban áll az inflációs cél elérésével.
Megjegyezte, jelenleg a teljes fogyasztói kosár 16 százalékára kiterjednek az önkéntes vagy kormányzati ár- vagy árréskorlátozások, és ez az idei évi inflációt 0,8 százalékponttal csökkentik, sőt, a nyári hónapokban ezek hatása már elérheti, akár meg is haladhatja a másfél százalékpontot. Egyelőre nem látszik az, hogy az árkorlátozott termékeken kívüli árakat jelentősen növelnék a kiskereskedők
- jelezte.
Balatoni András kitért arra is, hogy az MNB idei évben nem számít fordulatra a beruházások terén, a korábbi prognózisok az ágazat legalább stabilizálódására számítottak, de a külpiacokon tapasztalható nagyon jelentős bizonytalanság és geopolitikai helyzet miatt késleltetik beruházásaikat a vállalkozások, így 2026-tól lehet pozitív a beruházások dinamikája.
Az állami beruházások a teljes előrejelzési horizonton csökkennek, a lakossági beruházásban idén már lehet pozitívum, ami az építési engedélyek és a lakossági hitelfelvételek bővülésén látszik - tette hozzá.
Jelezte azt is, a vállalatoknál megkezdődött a munkakereslet alkalmazkodása a várttól elmaradó konjunktúraadatokra. Az üres álláshelyeknek száma már az elmúlt időszakban is csökkent, most a foglalkoztatásban, különösen a versenyszféra által dominált ágazatokban jelent meg ez a mérséklődés, aminek eredményeként lazultak a munkaerőpiaci kondíciók és lassulás következett be a bérekben. Ennek ellenére a rendelkezésre álló jövedelem reálértéke az egész előrejelzési pályán nő, ami a fogyasztás és a növekedés fő támasza lesz.
