Néhány év alatt elfogyhat a vagyonadó bevételi előnye
Kaliforniában november elején a választók 53–47 százalékos arányban elutasították azt a javaslatot, amely egyszeri, 5 százalékos adót vetett volna ki az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkre. A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a tervezett bevételért cserébe mekkora kockázatot jelent a leggazdagabb adózók elköltözése és a gazdasági aktivitás visszaesése.
A dilemma Európában sem új. Az OECD adatai szerint 1990-ben még 12 tagország alkalmazott éves nettó vagyonadót, 2026-ra azonban számuk négyre csökkent – Európában már csak 3 országban – Norvégiában, Svájcban és Spanyolországban - van a Magyarországon tervezett adónemhez hasonló, ám azzal nem minden szempontból azonos elven működő vagyonadó. A korábbi kivezetések hátterében visszatérően az alacsony bevétel, a magas adminisztrációs költség, az adóelkerülés és a tőke mobilitása állt – hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
A kormányzati várakozás utolérte a korábbi becslést, de még csökkenhet a bevétel
A vagyonadó előkészítése során a kormányzat végül a Blochamps által korábban már jelzett, 160–180 milliárd forintos potenciális bevételi nagyságrenddel számolt. A Blochamps legfrissebb becslése szerint azonban a törvény jelenlegi formája kínálta családon belüli vagyonmegosztás lehetősége és az új értékelési szabályok miatt a korábban 25–30 ezer háztartásra becsült potenciális adózói kör akár közel a felére szűkülhet, a ténylegesen beszedhető összeg pedig akár 90–110 milliárd forintra mérséklődhet.
A novemberben benyújtott módosítások a vagyonértékelési szabályokat is érintik. A társasági részesedések, a rejtett tartalékok és a fennálló tartozások kezelése különösen fontos lehet, hiszen a leggazdagabbak vagyonának jelentős része nem bankszámlán, hanem vállalkozásokban és nehezen értékelhető eszközökben található.
A vagyonkezeléshez nem kell ásó
A Blochamps behajthatósági projekciója szerint a vagyonadó első éve még viszonylag magas bevételt eredményezhet. Az adózók egy része ekkor még nem feltétlenül alkalmazkodik teljes mértékben az új szabályokhoz, miközben az adóhatóság számára az új rendszer felállítása, az értékelési eljárások és az informatikai háttér kialakítása jelentős induló ráfordítással járhat.
Karagich István ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az igazán nagy vagyonok esetében tévedés volna abból kiindulni, hogy a vagyonoptimalizálás a törvény elfogadásával, vagy akár a vagyonadó bevezetésének vizsgálati határidőt jelentő 2026. május 14-i bejelentésével kezdődött. A nemzetközi befektetések, a holdingstruktúrák és a családi vagyonkezelési megoldások kialakítása sok esetben már évekkel korábban megtörtént, üzleti, öröklési és kockázatkezelési megfontolásokból.
Ez fontos különbség a nagyvállalkozói vagyonok megítélésében is. A professzionálisan felépített vagyonkezelési struktúrák nem elásott bankjegykötegekre épülnek – emlékeztet a Blochamps szakembere. A valós allokációk célja ráadásul önmagában nem az adóelkerülés, és nem feltétlenül jelenti a vagyon eltitkolását. Más kérdés, hogy a vagyonelemek eredete, a tulajdonosi láncok átláthatósága és a korábbi vagyonfelhalmozás körülményei mennyire ellenőrizhetők. A vagyonadó ezeket a különbségeket is láthatóbbá teheti.
A fentiek miatt a leggazdagabbak helyett jó eséllyel a 3-20 milliárd forintos vagyonok tulajdonosai viselhetik leginkább fajlagosan a vagyonadó terhét, akik számára ugyanakkor szintén lehetőséget nyithat a részleges vagyonoptimalizálásra a családi vagyonmegosztás. Karagich István szerint továbbra is komoly gond, hogy a parlamenti vita során beérkezett módosító indítványok sem kezelik egyelőre megfelelően a cégvagyon-értékelés anomáliáit, és nem védik kellőképpen a működő kkv-vagyont. Egyelőre a NAV sem tett közzé ebben a kérdésben konkrét fogódzót.
Két-három év múlva fordulhat az egyenleg
A következő években két ellentétes folyamat erősödhet fel. Az adózók a vagyonadó-törvény szabályainak ismeretében egyre tudatosabban alakíthatják át tulajdonosi és finanszírozási struktúráikat, ami mérsékelheti a beszedhető adót. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság működtetési költségei ugyan már nem tartalmazzák a teljes induló beruházást, ám a vitatott vagyonértékelések, az ellenőrzések, a szakértői eljárások és a pereskedés ráfordításai évről évre emelkedhetnek.
Karagich István szerint a külföldi ingatlanok és társasági részesedések ellenőrzése különösen komoly kihívást jelenthet. A nemzetközi adóhatósági információcsere ugyanis nem biztosít minden országra és minden vagyontípusra kiterjedő, teljes körű hozzáférést.
A Blochamps szerint ezért nem elegendő a vagyonadó névleges kulcsát és az érintett vagyontömeg becsült értékét összeszorozni. A tényleges költségvetési eredményhez a beszedhetőséget, az adózói reakciókat és az állam ráfordításait is figyelembe kell venni.
A nemzetközi tapasztalatok alapján Karagich István szerint reális kockázat, hogy 3-4 éven belül a vagyonadó fenntartásának közvetlen és közvetett költségei már nagyobb gazdasági terhet jelentenek majd, mint amennyi tényleges költségvetési hasznot az adó biztosít. Ez nem szükségszerű következmény, hanem olyan forgatókönyv, amelyet a magyar szabályozás kialakításakor már most érdemes a nemzetközi tapasztalatok alapján számszerűsíteni.
Ha a politika „jóllakott”, fenntarthatóbb megoldás kell
A fentiek miatt a Blochamps továbbra is megfontolandónak tartja, hogy a vagyonadó bevezetésével elérni kívánt politikai célok teljesülését követően mielőbb széles körű szakmai és társadalmi vita induljon. Ennek célja az lehetne, hogy a vagyonadó alapvető politikai célját nem vitatva és megtartva, a tőkejövedelmek – például az osztalékok –, az öröklés és a vagyonkezelési struktúrák adóztatása felől keressenek fenntarthatóbb megoldást, amely megfelel a társadalom igazságérzetének, és vélhetően stabilabb költségvetési bevételt is biztosít.
A kaliforniai példa intő jel lehet: nem az a kérdés, hogy a szupergazdagoktól elvárható-e a közteherviselésben való nagyobb részvétel, hanem az, hogy a nem megfelelően megtervezett adóztatás végén nem kerül-e többe a gomb, mint a kabát – figyelmeztetett Karagich István.