Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?
Pedig mindkét munkavállalóra ugyanaz a 33 százalékos szabály vonatkozik. A különbséget két összeghatár magyarázza. A kisebb keresetűeket 2026-ban havi 128 797 forintos végrehajtás alól mentes összeg védi. Magasabb fizetésnél viszont a százalékos levonás után megmaradó bér 200 ezer forint feletti része is végrehajtás alá vonható.
Hogyan számítják ki a munkabérből letiltható összeget?
Amikor a végrehajtó munkabérletiltást küld a munkáltatónak, a levonást a munkáltató végzi el a bérszámfejtéskor. A kiindulópont a nettó munkabér, vagyis az az összeg, amely a fizetést terhelő adóelőleg és a járulékok levonása után fennmarad.
Ha például a munkavállaló elmaradt hiteltörlesztése miatt egyetlen letiltás érkezik, főszabály szerint ennek az összegnek legfeljebb a 33 százalékával kell számolni.
A számítás sorrendje különösen fontos. Először azt kell megállapítani, hogy a követelés típusát és a védett összeget figyelembe véve mennyi vonható le a nettó bérből.
A 200 ezer forintos határt csak ezután kell összevetni a megmaradó fizetéssel. Ha ekkor például 234 500 forint maradna, további 34 500 forint fordítható a tartozásra. A levonás természetesen csak a még behajtható követelés, járulékai és a végrehajtási költségek erejéig terjedhet.
Mikor vonhatják le a fizetés 50 százalékát?
Egyetlen általános követelésnél a százalékos levonás felső határa 33 százalék. A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján akár 50 százalékig terjedhet a levonás, ha a követelés az alábbiak egyike.
- Tartásdíj, ideértve a gyermektartásdíjat is.
- Az adóssal szemben fennálló munkabérkövetelés. Ilyen lehet például, ha az adós korábban munkáltatóként valakinek munkabérrel maradt adósa.
- Jogalap nélkül felvett munkabér vagy társadalombiztosítási ellátás, amelyet vissza kell fizetni.
Több letiltásnál az 50 százalék együttes határ. Ha ugyanahhoz a munkáltatóhoz két külön hiteltartozás miatt érkezik letiltás, a két 33 százalékot nem lehet egyszerűen összeadni. Nettó 300 ezer forintos bérnél a két letiltásra együttesen akár 150 ezer forint vonható le. Egyetlen ilyen tartozásnál ugyanezzel a fizetéssel 100 ezer forint lenne a maximum, ahogy az alábbi számítás mutatja.
Mennyi pénznek kell megmaradnia a fizetésből 2026-ban?
A munkabérből főszabály szerint meg kell hagyni a nettó minimálbér 60 százalékát. A teljes munkaidős havi minimálbér 2026-ban bruttó 322 800 forint. Ennek kedvezmények nélkül számított nettó összege 214 662 forint, a végrehajtás alól mentes rész pedig a NAV tájékoztatása szerint 128 797 forint. Ez a kereset nagyságától független összeghatár.
Mit jelent ez egy részmunkaidős dolgozónak? Ha a havi nettó munkabére 150 ezer forint, annak 33 százaléka 49 500 forint lenne. Ekkora levonással azonban csak 100 500 forintja maradna.
Egy közönséges tartozásra ezért abban a hónapban legfeljebb 21 203 forint vonható le. Ha pedig a teljes nettó fizetése 120 ezer forint, ugyanilyen feltételek mellett a munkáltató abból egyáltalán nem vonhat le.
Gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség behajtásakor a 128 797 forintos bérvédelem nem érvényesül. Ennek akkor van különös jelentősége, ha az érintett alacsony keresetű. Nettó 180 ezer forintból egy általános tartozásra legfeljebb 51 203 forint vonható le, gyermektartásdíjra viszont – ha az esedékes követelés ezt indokolja – akár 90 ezer forint is.
Munkabérletiltás példákkal a nettó 120 ezres fizetéstől az 500 ezres keresetig
A táblázat egyetlen, 33 százalékos szabály alá eső tartozással, egy munkáltatóval és külön védett családi kedvezmény nélkül számol. Minden sorban azt feltételeztük, hogy a fennálló tartozás eléri az adott hónapban levonható maximumot. A „kézhez kapott bér” a munkáltató által kifizetett összeget jelenti.
| Havi nettó munkabér | Első levonás a védett összeg figyelembevételével | További levonás a 200 000 Ft-os határ miatt | Összes levonás | Kézhez kapott bér |
|---|---|---|---|---|
| 120 000 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 120 000 Ft |
| 180 000 Ft | 51 203 Ft | 0 Ft | 51 203 Ft | 128 797 Ft |
| 250 000 Ft | 82 500 Ft | 0 Ft | 82 500 Ft | 167 500 Ft |
| 300 000 Ft | 99 000 Ft | 1 000 Ft | 100 000 Ft | 200 000 Ft |
| 350 000 Ft | 115 500 Ft | 34 500 Ft | 150 000 Ft | 200 000 Ft |
| 500 000 Ft | 165 000 Ft | 135 000 Ft | 300 000 Ft | 200 000 Ft |
A nettó 300 ezer forintos bér jól mutatja, hol válik fontossá a számítás sorrendje. A 33 százalékos levonás 99 ezer forint, utána 201 ezer forint marad. Ebből még ezer forint levonható. Nettó 500 ezer forintnál már jóval nagyobb a különbség.
Az első levonás után 335 ezer forint maradna, ebből további 135 ezer forint fordítható a tartozásra. Így a teljes levonás az eredeti nettó fizetés 60 százalékát is elérheti egyetlen hiteltartozás esetén.
Ennek egy fizetésemelésnél vagy egy jutalommal megemelt hónapban is lehet jelentősége. A táblázat feltételei mellett, ha a dolgozó nettó bére 300 ezerről 350 ezer forintra emelkedik, a munkáltató továbbra is 200 ezret fizet ki neki. Az adott hónapban a teljes 50 ezer forintos többlet a tartozás törlesztésére jut.
A családi adókedvezménynél az eljárás kezdete számít
Két azonos nettó fizetésű szülő bérjegyzékén eltérő levonás szerepelhet attól függően, mikor indult a végrehajtási eljárás. A 2025. július 1-jén vagy később indult ügyekben a családi adó- és járulékkedvezmény révén keletkező nettó többlet mentes a munkabérletiltás alól.
A munkáltatónak ezt a részt a százalékos levonás alapjából és a 200 ezer forintos határ vizsgálatából is ki kell hagynia, majd ki kell fizetnie a munkavállalónak. A korábban indult ügyekben ez a külön mentesség nem jár. A 128 797 forintos általános bérvédelem viszont a régebbi ügyekre is vonatkozik.
Tegyük fel, hogy egy szülő havi nettó bére 320 ezer forint, és ebből pontosan 20 ezer forint az általa ténylegesen érvényesített családi kedvezmény hatása. Egy 2026-ban indult, közönséges tartozásra vezetett végrehajtásnál a munkáltató 300 ezer forintból számol.
Ebből a táblázat szerint 100 ezer forint vonható le. A dolgozó megkapja a fennmaradó 200 ezret és a védett 20 ezer forintot, vagyis 220 ezer forint érkezik a számlájára. Itt látszik, miért fontos külön feltüntetni a családi kedvezményt egy letiltási kalkulációban.
Levonhatnak a bankszámláról is, ha a munkáltató már levont a fizetésből?
Igen. A munkabérletiltás és a bankszámlára adott inkasszó egyszerre is jogszerű lehet. Bérletiltásnál a munkáltató számfejti a levonást. Inkasszónál a bank a nála kezelt pénzösszegre alkalmazza a bankszámlákra vonatkozó mentességi szabályokat. Ezért a bérjegyzéken szereplő „kifizetendő” összeg és a számlán ténylegesen elkölthető pénz eltérhet egymástól.
| Magánszemély bankszámláján kezelt összeg | Mennyit érinthet az inkasszó főszabály szerint? |
|---|---|
| 128 797 Ft-ig | Ez a rész mentes. |
| 128 797 Ft és 200 000 Ft között | A két határ közé eső rész 50 százaléka vonható le. |
| 200 000 Ft felett | A 200 000 Ft feletti rész egésze levonható. |
A sávokat egymás után kell alkalmazni. Ha például az inkasszó teljesítésekor 180 ezer forint van egy magánszemély egyetlen bankszámláján, főszabály szerint a 128 797 forint feletti 51 203 forint fele, vagyis nagyjából 25 600 forint vonható le.
Ugyanekkora nettó munkabérnél a munkáltató akár 51 203 forintot is levonhatna. Gyermektartásdíj vagy a szüléssel járó költség behajtásánál a bankszámlán az egyébként védett alsó sáv fele is végrehajtás alá vonható.
Mit érdemes ellenőrizni, ha túl sokat vontak le?
Elsőként a bérjegyzéket és a bankszámlakivonatot érdemes egymás mellé tenni. Ha már a munkáltató is a vártnál kevesebbet utalt, a bérszámfejtéstől kérhető a számítás részletezése.
Ebből annak kell kiderülnie, hogy mekkora nettó bérből indultak ki, hány letiltást vettek figyelembe, mekkora volt a százalékos levonás, és vontak-e további összeget a 200 ezer forintos határ miatt. Családi kedvezménynél az eljárás indulási dátumát is érdemes összevetni a számfejtéssel.
Két munkahely esetén különösen fontos, melyik munkabért tiltották le először. A törvény szerinti védett minimum abból a munkabérből illeti meg az adóst, amelyet elsőként tiltottak le. Ha pedig ugyanaz a munkáltató egyidejűleg több jogcímen fizet munkabért, a mentesség megállapításakor ezeket össze kell számítani.
Ha a bérjegyzék szerinti összeg rendben megérkezett, majd a kivonaton külön banki terhelés látható, az inkasszó számítását a banknál érdemes ellenőrizni. Ennek gyakorlati jelentősége van. Ha a pénzforgalmi szolgáltató a törvény szerint mentes összeget is átutalta a végrehajtás során, azért az adóssal szemben a szolgáltató felel, és köteles azt visszatéríteni.