546 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága a II. negyedévben
A nemzetgazdasági minisztériumnak a hét elején kiadott jelentése arról számolt be, hogy az államháztartás központi alrendszerének hiánya júniusban 162,3 milliárd forint volt, az első hat hónapban pedig 721,7 milliárd forintot tett ki a deficit. Az NGM a hét elején közleményben szögezte le, hogy hogy az ÁKK az első negyedévben egyfajta tartalékot képezett, hogy a nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is teljesíteni tudja törlesztési kötelezettségeit az ország. A bruttó költségvetési adósság első félévi növekedésének kétharmada, az 1518 milliárdból 972 milliárd az első negyedévre esett, míg március végétől 546 milliárd forint volt az emelkedés.
Az NGM elemzése szerint az első negyedévben a terven felüli forintkötvény kibocsátások növelték az adósságot. A második negyedévben az adatok tanúsága szerint ez felerősödött: a központi költségvetés állampapírokban megtestesülő forint adóssága az első negyedévben 395 milliárd forinttal, a második negyedévben 452 milliárd forinttal nőtt, azaz a teljes adósság növekedéséből 40,6 százalékkal részesedett az első, és 82,9 százalékkal a második negyedévben. A forintban denominált hiteladósság a második negyedévben 113 milliárd forinttal emelkedett, míg az első negyedévben nem változott.
A központi költségvetés devizaadóssága a második negyedévben szinte alig változott, csupán 72 milliárd forinttal nőtt 9040 milliárdra, miközben a PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) értékesítéséből 200 milliárd forintot meghaladó összeg folyt be, az IMF/EU-hiteladósság pedig 323 milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkent. Az első negyedévben gyakorlatilag a 3,25 milliárdos dollárkötvény kibocsátás és a 180 milliárd forint IMF-adósság törlesztés hatására valamint a 208 milliárd forinttal egyenértékű belföldi devizakötvény kibocsátás eredményeként 640 milliárd forinttal emelkedett a költségvetés devizaadóssága. (MTI)
