7 év alatt duplázódna a hazai sertésállomány
Fazekas Sándor a témában négy helyszínen tervezett konferenciasorozat első állomásán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a 2,6 milliárd forint a sertéslétszám megduplázásán túl 20 ezer új munkahely létrejöttét, exportpiacok keresését és egészséges hazai élelmiszerek termelését segíti.
Ebből az összegből kutatás-fejlesztési programokra 160 millió forint, sertéstenyésztő beruházásokra mintegy 500 millió, az eredetigazolási rendszer és a hatósági nyilvántartás fejlesztésére 200 millió, bel- és külpiaci marketingre mintegy 580 millió fordítható.
A támogatáson túl más kormányzati és agrárpolitikai lehetőségek is vannak - jelezte a szakminiszter. A húsipar talpra állítására három településen 5,2 milliárd forintot szánnak, az állattartó telepek korszerűsítésre pedig mintegy 20 milliárdot hasznosíthat a sertéságazat, továbbá az uniós forrásokat is fokozottabban kívánják felhasználni ezekre a célokra.
Fazekas Sándor az MTI kérdésére közölte: a vágóhidak adatai alapján évente 4,3 millió sertést vágnak, a jelentős import mellett azonban Magyarország exportőr is. A nyomonkövetési rendszer azonban még nem állt fel, ezért nem pontosak az adatok, például a legfrissebb számok azt mutatják, hogy 251 ezer koca van most az országban, ezért akár 3,5 millió is lehet a sertésállomány valódi létszáma - fejtette ki.
Hozzátette: a termelők szerint 20, 30 vagy akár 40 százalék is lehet a feketegazdaság aránya, ezért kell a tisztánlátáshoz nyilvántartás és a nyomonkövetés, ami alapja lehet a minőségbiztosításnak. "Az ágazatot az alapoktól kell rendbe tenni" - mondta.
Horváth István, a Vidékfejlesztési Minisztérium sertésprogramért felelős miniszteri megbízottja elmondta, hogy a sertéslétszám növelésével együtt a fogyasztást is bővíteni szeretnék, az első évben már mintegy 10 százalékkal. Nagyjából 25 éve még évente 60 kilogramm sertéshús volt az éves átlagfogyasztás, ami mára 27 kilogrammra csökkent, miközben Ausztriában 58 kilogramm.
Újfajta fogyasztási kultúrát is szeretnénk propagálni Magyarországon, továbbá a kelet-európai és a távol-keleti piacokat elérni - jelezte a miniszteri megbízott.
Horváth István elmondta, hogy az Európai Unió által az utolsó pillanatban megvétózott, a sertéságazatra vonatkozó fordított áfa-szabályok kiváltására új alternatívát dolgoznak ki: 5 százalékos áfakulcsra tesznek javaslatot a fordított áfa helyett olyan területek esetén, amelyek a költségvetésen csak átmenő forrásokat jelentenek, kiesést tehát nem okoznak.
Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem (PE) rektora a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az egyetem és a Georgikon Kar szervezete - Európa egyik legrégebbi agrároktatási intézményeként - működésében jelentős szerepet játszik a kutatás, a fejlesztés, s a vidékfejlesztési területeken markáns módon kíván közreműködni. Jelezte, hogy az egyetem és az agrártárca közötti, a sajtótájékoztató keretében aláírt együttműködési megállapodás is ezt a célt szolgálja.
Dublecz Károly, a Georgikon Kar dékánja arról beszélt, hogy a kar egy kisüzemi, háztáji sertésprogramot dolgozott ki, amely a régió néhány kistelepülésén már működik. Kis családi üzemekben szeretnék újra megteremteni a sertéstartás feltételeit, amelyhez helyi vágó- és értékesítőhelyek kapcsolódnak, lerövidítve ezzel a kereskedelmi láncot, s mindezt a minőség garanciájaként szolgáló védjeggyel ellátni. Hangsúlyozta, hogy ebben a rendszerben érdekközösséget alkotnak a szereplők, vagyis a termék-előállítás hasznát senki nem fölözné le és senki nem hozhatja hátrányos helyzetbe a másik szereplőt.
