A brit Munkáspárt csökkentené a nagybankok piaci részesedést
Ed Miliband, a Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje a több felsőoktatási intézet alkotta londoni egyetemi központ, a University of London rendezvényén tartott pénteki programadó beszédében kijelentette: ha a párt megnyeri a jövő májusi választásokat, az új kormány utasítani fogja a verseny- és piacfelügyeleti bizottságot, hogy fél éven belül határozza meg, egy-egy adott bank legfeljebb mekkora piaci részesedést tarthat meg. Ezután határoznák meg a fiókhálózati érdekeltségek eladási menetrendjét, a folyamat 2020-ra fejeződne be.
Ed Miliband a Munkáspárt által szintén megreformálni tervezett lakossági közműszolgáltatáshoz hasonlította a brit bankrendszert, mondván: mindkét szektorban "túl sok hatalom összpontosul túl kevés kézben". A brit piacon tevékenykedő öt legnagyobb bank - az HSBC, a Barclays, a Royal Bank of Scotland (RBS), a Santander és a Lloyds-csoport - a lakossági és a kisvállalati szolgáltatások 85 százalékát nyújtja. Ezért a Munkáspárt, ha kormányra kerül, nem engedné, hogy e bankok tovább növeljék piaci részesedésüket, sőt törvénnyel teremtene helyet a piacon új kisbankok számára - mondta a Labour vezetője.
A Brit Bankszövetség vezérigazgatója, Anthony Browne a BBC-nek nyilatkozva pénteken kijelentette, hogy Miliband elképzelése aláásná az ügyfeleknek nyújtott banki szolgáltatások színvonalát. Browne szerint a piaci súly ilyen mechanikus korlátozása akár olyan helyzetet is teremthet, hogy a bankoknak új ügyfeleket kell eltanácsolniuk, ha nem akarják átlépni a számukra meghatározott piaci részesedést, sőt esetleg meg kell majd válniuk meglévő ügyfelektől is, akiknek kényszerűen olyan bankokhoz kell átmenniük, amelyekhez önszántukból nem feltétlenül mennének. A bankszövetség vezetője szerint az ügyfelekre kell bízni bankjuk kiválasztását.
A Munkáspárt vezetője a bankok mellett a lakossági energiaszolgáltatási ágazatot is teljesen át akarja alakítani. Ed Miliband a párt tavaly őszi éves kongresszusán bejelentette, hogy ha a Labour a 2015-ös parlamenti választásokon ismét kormányra kerül, legalább 20 hónapra befagyasztja a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató cég nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztja, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hoz létre.
Miliband akkori indoklása szerint az energiaszolgáltató cégek "túl hosszú ideje" számláznak az indokoltnál többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert "a piac nem működik". Ezt a tervet is már számos bírálat érte. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Angel Gurría a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: a lakossági energiaárak befagyasztása előbb-utóbb nagyon nagy különbségeket teremt a nagybani beszerzési és a lakossági értékesítési árak között, és ez csődbe viheti a legnagyobb brit lakossági energiaszolgáltató cégek befektetőit.
Sir Roger Carr, a British Gast - a legnagyobb brit lakossági szolgáltatót - birtokló holding, a Centrica elnöke a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi lap üzleti rovatában néhány hete közölt cikkében azt írta, hogy a közműszámlák emelkedésének megfékezését célzó egyes politikusi előterjesztések "populista felhangúak és nélkülözik a gazdasági logikát". Az ilyen javaslatok rövid távon vonzónak bizonyulhatnak a választók számára, hosszú távon azonban a szükséges beruházások elmaradásához, "ki-kialvó lámpákhoz és akadozó ellátáshoz" vezetnek - tette hozzá. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök több nyilatkozatában "átverésnek" nevezte a Munkáspárt közműdíj-befagyasztási tervét, mondván: Milibandnek nincs befolyása a világpiaci energiaárakra. (MTI)
