A csődtörvényt módosítani kell!
Az SZTMSZ az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemeli: hiába van rá európai uniós irányelv, legutóbb a Malév csődje világított rá, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerő-piacon a kölcsönzött, és a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalók között. A nemzeti légitársaság csődjével a szervezet szerint az uniós irányelv átvételének hiányosságai miatt több száz munkavállaló és a kölcsönző cége is hátrányosan helyzetbe kerül.
Míg a Malév saját munkavállalóinak jogszerűen megfizette a munkabéreket, addig a kölcsönzött munkavállalók után járó csaknem 200 millió forintos tartozását nem rendezte a munkaerő-kölcsönző cég felé - hívja fel a figyelmet az SZTMSZ. Hozzáfűzi: "szinte biztosnak tűnik, hogy a Malév vagyonából az utasok kártalanítása és a dolgozók bérének kifizetése után a beszállítóknak már nem jut pénz. Márpedig a hatályos törvények szerint a munkaerő-kölcsönző ugyanúgy beszállítónak minősül, mint például az a cég, amelytől a takarítószereket vették. A számlán ugyanis nem munkabér, hanem szolgáltatás szerepel".
A személyzeti tanácsadók szövetsége kifogásolja, hogy a törvény a felszámolás költségei között a legvégén kielégítendő tartozások közé sorolja a kölcsönzött munkavállalók bérének fedezetével kapcsolatos igény kielégítését. Emlékeztetnek arra, hogy még 2010 végén elkészítettek egy jogszabálycsomag-tervezetet, amelynek központi eleme a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló uniós irányelv hazai jogharmonizációja volt. Ebben egyebek között már javaslatot tettek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására.
E szerint az első helyen kielégítendő, az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé kellene besorolni "a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt(...) kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét" ugyanúgy, mint a saját alkalmazottak bérét. A változás azért is sürgető az SZTMSZ szerint, mert a gazdasági válság a munkaadóktól egyre inkább megköveteli a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását - a tavalyi évben százharminc ezren dolgoztak kölcsönzött munkaerőként - és minden kormányzati program (Széll Kálmán Terv, konvergenciaprogram, bürokrácia-csökkentő terv, Magyar Munka Terv) foglalkoztatást érintő részének fő eleme, hogy a magyar munkaerőnek rugalmasabbnak kell lennie. "A rugalmasság ugyan egyre terjed, a biztonság területén azonban még akadnak súlyos hiányosságok" - hangsúlyozza az SZTMSZ. (MTI)
