A fejlődő ázsiai gazdaságoktól várja a megváltást az IMF

Szükség van a gazdaságok világszintű újraegyensúlyozására, ami a legtöbb ázsiai országtól megköveteli a belső fogyasztás növelését és az export elsődlegességének enyhítését - hangsúlyozta Szing. Kínára és a térség más, gyorsan fejlődő gazdaságaira célozva azt mondta, hogy ehhez növelni kell a munka részesedését a jövedelmekből. Azonban "a világszintű újraegyensúlyozás soká fog tartani, ezt tudomásul kell venni" - tette hozzá.

Kína elismeri a magánfogyasztás növelésének szükségességét, de időt kell hagyni neki a változtatásokra - magyarázta az IMF illetékese. Kínában a kormány több mint 8 százalékos gazdasági növekedést vár a harmadik negyedévről, és több mint 9 százalékos többletre számít a mostani, utolsó negyedévben. A kínai kormány tavaly ősszel közel 600 milliárd dollárt érő ösztönző programot indított főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás serkentésére.

A fejlett országok a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára. Csakhogy a mostani helyzetben kénytelenek megbocsátani Kínának a korábban sokat nehezményezett exportpolitikáját is. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, a nyáron Pekingbe látogatván, nagyra értékelte a kínai vezetés "megértését" az amerikai költségvetési politika iránt, cserébe megígérte, hogy a kínai kormány amerikai befektetéseit nem érheti kár, és evégett hangfogót tett a korábban hagyományos amerikai követelésre is, hogy Kína értékelje föl a jüant, kereskedelmi többletének csökkentése végett.

Kína az amerikai államadósság legnagyobb egyedi vásárlója, közel 800 milliárd dollárja fekszik amerikai kincstárjegyben, ezért aggódik, hogy a növekvő amerikai költségvetési deficit és a Fed dollárhígító politikája nyomában fenyegető infláció rontani fogja e befektetés értékét. Az amerikai államháztartás hiánya ebben a költségvetési évben terv szerint az amerikai hazai össztermék (GDP) 12,3 százaléka lesz, ez négyszer nagyobb a gazdaságélénkítés miatt szintén növekvő kínai hiány arányánál.

A kínai kormány, a nemzetközi nyomás hatására, 2005. júliusban tette lehetővé a jüan napi lebegtetését, azóta a kínai valuta több mint 20 százalékkal drágult a dollárhoz képest. Ám tavaly nyár óta, éppen az export támogatása végett, a kínai kormány fékezi a jüan erősödését, ezért erőteljesen vásárolja a dollárt, amelyet viszont csak amerikai eszközökbe fektethet. Ezzel segít finanszírozni az amerikai deficitet, és ez most találkozik Washington érdekével.