A figyelem középpontjába került a görög adósság átütemezésének kérdése
A tanácskozáson felröppentett értesülést Jeórjiosz Papakonsztantinou görög pénzügyminiszter határozottan cáfolta, amit nyilatkozataikban igyekeztek megerősíteni az EU, a többi európai állam, valamint az IMF képviselői. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter úgy fogalmazott: múlt heti szavait arról, hogy "további lépéseket" kell tenni a görög adósságállománnyal kapcsoltban "tévesen értelmezték".
Az IMF illetékesei szerint Athén gazdaságpolitikája továbbra is az eredeti IMF-program keretein belül működik. A csütörtöktől vasárnapig tartó washingtoni tanácskozássorozata a legerősebb gazdaságokat tömörítő a G20 csoport pénzügyminisztereinek találkozójával kezdődött. A húszak megállapodtak, hogy folytatják a nemzetgazdasági politikák megfigyelésére irányuló, átfogó mechanizmus kidolgozását annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a 2007-2009-es pénzügyi válság. Ennek értelmében az IMF nem kötelező megoldási javaslatokat terjeszthet a gazdasági nagyhatalmak elé.
A G20 csoport soros elnöke, Franciaország azt szeretné, ha a rendszert a novemberi cannes-i csúcsra teljes egészében kidolgoznák. A közgyűlésen az Egyesült Államokat számos bírálat érte a tetemes államadósság és az államháztartási hiány miatt. Az amerikai kormány képviselői válaszul elmondták, hogy csökkentették a szövetségi kiadásokat, amelyeket a következő, októberben kezdődő pénzügyi évben további takarékossági intézkedések fognak követni. Washington ismételten sürgette, hogy Peking hagyja emelkedni valutájának mesterségesen alacsonyan tartott árfolyamát.
A tanácskozáson Egyiptom bejelentette, hogy 10 milliárd dolláros támogatásra lenne szüksége a donorok és a gazdag országok részéről, ugyanakkor ezzel kapcsolatban konkrét bejelentés nem hangzott el. Több vezető gazdaság képviselője jelezte, hogy hajlandó lenne a fejlesztési hitelezőkön keresztült támogatni az arab államokban végbemenő reformokat, de szerződésekről nem született nyilvános megállapodás. Az IMF bejelentette, hogy hajlandó lenne egy 35 milliárd dolláros hitelkeretet a térség olajimportáló országainak rendelkezésére bocsátani.
A tanácskozáson elhangzott átfogó értékelések - ahogyan már korábban is - megállapították, hogy a világgazdaság fejlődését, a válságból való kilábalás időszakát továbbra is az egyensúlyhiány jellemzi: míg a fejlett államokban a korábbi ütemű növekedési pályára való visszatérés vontatottan halad, az élénkülési szakaszt némi késéssel követő munkaerőpiaci mutatók továbbra is gyengék, a felzárkózó térségek - elsősorban Ázsia és Latin-Amerika - éppen a túl erős növekedésből fakadó gazdasági túlhevüléssel szembesül.
A megbeszélések keretében elhangzott: az élelmiszerárak most 36 százalékkal állnak magasabban mint egy évvel ezelőtt, emelkedésük tavaly június óta újabb 44 millióval növelte világszerte a szegénységi küszöb - napi 1,25 dollár - alatt élők számát. Robert Zoellick a Világbank elnöke szerint a G20 csoport vezető szerepet játszhat a probléma enyhítésében. A Világbank emellett új magatartási kódex bevezetésén dolgozik az exporttilalmat elrendelő országok számára, és kívánatosnak tartja az élelmiszertartalékok mennyiségére és minőségére vonatkozó globális információáramlás javítását is.
Az élelmiszer-egyensúly javításával kapcsolatban tett világbanki intézkedések között a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elősegítése, a termelésbe vonható területek nagyságának növelése szerepel a szegény fejlődő országokban. Erre a Világbank évi 7 milliárd dollárt költ közvetlenül. Az ázsiai országok fejlődéséről a tanácskozáson megállapították, hogy ezeket a gazdaságokat jelenleg elsősorban a túlhevülés és az infláció további növekedése fenyegeti. Tavaly a régió egésze 8 százalék felett növekedett, és az idei évre is csak kevéssel 7 százalék alatti ütem várható. Az IMF a túlhevülés elleni harcban elsősorban a makrogazdasági szigorítást javasolja. Magyarországot a tanácskozáson Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselte. (MTI)
