A forint gyengítése veszélybe sodorná az egyensúlyjavítást
Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése továbbra is figyelembe veszi a piaci realitásokat, remélni lehet, hogy Magyarországon is megindul a kilábalás - véli Forián Szabó Gergely. Hozzátette: több jelentős gazdasággal bíró ország is devizájának gyengítésével akar növekedést elérni. Kifejtette: a monetáris élénkítés feltételei részben Magyarországon is adottak lennének, hiszen a gazdaság inkább stagnál, az inflációs nyomás lényegében megszűnt, és a fiskális lazítás keretei kimerültek; a magánszektorban és az államháztartáson belül is nagy a devizaadósság aránya, emiatt veszélyes lenne az árfolyam gyengítésén keresztül megvalósuló monetáris élénkítés útjára lépni. Szerencsére az MNB új vezetése egyelőre viszonylag konzervatív ötleteket vetett fel - mondta.
A befektetési igazgató kifejtette: a japán monetáris lazítás bejelentése óta egyre több elemző úgy vélekedik, hogy a fejlett országok valóságos devizaháborút vívnak egymással. Forián Szabó Gergely szerint az utóbbi időben megerősödött az a nézet, miszerint a világ legfejlettebb országai egymással versengve gyengítik devizájukat, hogy piacokat nyerjenek külföldön, ebbe versenybe néhány hete agresszív lépéssel szállt be Japán is, azóta egyre többen beszélnek "devizaháborúról". Forián Szabó Gergely szerint jelenleg inkább többpólusú gazdaságélénkítési versenyről beszélhetünk, amelyben a devizák gyengülése sokkal inkább következmény, mint válságkezelő eszköz.
"A költségvetési lazítás lehetősége kifulladt, a legtöbb fejlett ország ugyanis olyan nagy államadósságot halmozott fel az elmúlt években, amit már nem szabad tovább növelni" - emelte ki a Pioneer befektetési igazgatója. Elmondta: az állami túlköltekezés azonban sem az Egyesült Államokban, sem a világ más térségeiben nem hozta meg a kívánt eredményt, a gazdaság nem élénkült kellő mértékben, és az infláció is alacsonyabb maradt a "remélt szintnél". A jegybankok ezért előbb hagyományos, majd egyre kreatívabb eszközökkel kezdték el támogatni a gazdasági növekedést, soha nem látott mértékben nyitva meg a pénzcsapokat.
Kifejtette: ebben a folyamatban élen járt az Egyesült Államok, alaposan lemaradt Európa, Japán most agresszív stratégiával próbálja beérni a többi államot. "Nem az a kérdés, hogy Japán devizaháborút indított-e azzal, hogy agresszívan gyengíti a jent, hanem az, hogy miért hagyta az elmúlt években 40 százalékkal erősödni a jent a külkereskedelmi kosarához képest" - mondja Forián Szabó Gergely, aki szerint deflációs környezetben logikus gazdaságélénkítő lépésekről van szó, és ezeknek a devizák gyengülése nem az eszköze, hanem a következménye csupán. Elmondta: Európa vonakodik a monetáris élénkítéstől, de az elmúlt években sokat változott az EKB hozzáállása, hamarosan újabb kamatcsökkentés jöhet, és nem zárható ki egy hitelezést élénkítő újabb csomag bejelentése sem.
Egyre inkább látszik, hogy a monetáris lazításon keresztül történő gazdaságélénkítés az elkövetkező években is folytatódik - tette hozzá a Pioneer Alapkezelő igazgatója. Kérdésre elmondta: ha Magyarországon egyes bankok számára nem teszik hozzáférhetővé a jegybank kéthetes kötvényét, előfordulhat, hogy ez a pénz átmegy az overnight, azaz az egynapos piacra, ezzel gyengülhet a kéthetes kötvény kamatának irányadó jellege. Az sem lesz egyszerű feladat, hogy a bankok kéthetes kötvényben tartott pénzét átforgassák hosszabb futamidejű államkötvényekbe, hiszen eltérő lejáratokról van szó - mondta a Pioneer befektetési igazgatója. (MTI)
