A forró nyár után is befagyott állapotban a magyar gazdaság
A többi ágazat, s a fogyasztás és a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét.
Magyarországon az I. negyedévi GDP-visszaesést a II. negyedévben 0,2%-os növekedés követte. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező – ott még a II. negyedévben is 0,2%-os visszaesés volt tapasztalható -, de jóval elmarad az 1% körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dina-mikától. Az I. félévben a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az I. félévben még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. (Az I. félévben az ipar belföldi értékesítése 4%-kal csökkent, a kivitele vi-szont 1,4%-kal nőtt.) Az I. félévben a teljes magyar árukivitel is alig emelkedett - júniusban egye-nesen csökkent -, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jel-lemzőtől. A beruházások a II. negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökken-tek. A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egé-szében azonban a reálkeresetek közel 1,5%-os emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.
A foglalkoztatás az I. félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában ösz-szességében 0,2%-kal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5%-kal emelke-dett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken.
A GKI 2013 egészére 2,2%-os inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók - telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés - begyűrű-zése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással.
A Monetáris Tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési perió-dus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamat-emelés is bekövetkezhet. Az államháztartási hiány idén magasabb lesz a 2,7%-os célnál, de 3% környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80%-a körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el.
