A fracia EDF-el erősít a Déli Áramlat projekt

A Déli Áramlat konzorciumban - amely a Fekete-tengeren át Dél- és Közép-Európa országaiba szállít majd gázt 2013-tól - francia források szerint az EDF tíz százalék körüli részesedéssel vesz részt. Az orosz és a francia miniszterelnök jelenlétében mintegy húsz kétoldalú gazdasági szerződés aláírására került sor, amelyek közül az egyik legjelentősebb a Renault és az Avtovaz megállapodása: a francia autógyártó 25 százalékos részesedéssel megmenteni az orosz Lada csőd közeli helyzetbe került gyártóját.

A tervezett uniós Nabucco gázvezeték konkurenseként számon tartott Déli Áramlaton - amely az orosz Gazprom és az olasz ENI kezdeményezésére épül - Ukrajnát megkerülve orosz földgáz jut majd el a Fekete-tengeren át Bulgáriába, Szerbiába, Magyarországra, Görögországba, Ausztriába és Olaszországba. A vezeték szárazföldi szakaszairól már megszülettek a kormányközi megállapodások Bulgáriával, Görögországgal, Magyarországgal, Szerbiával és Szlovéniával, és hasonló megállapodás készül Ausztriával.

A Déli Áramlat a tervek szerint 2015-ben már üzemelni fog, évi 63 milliárd köbméter földgáz továbbítására lesz alkalmas. A beruházás költségét 19-24 milliárd euróra becsülik. Putyin tájékoztatása szerint a Gazprom és az EDF megállapodása Franciaország és más európai országok területén történő együttműködésekre is vonatkozik. Az orosz kormányfő a most aláírt szerződést a Gazprom német partnereivel az ágazatban történt megállapodásokhoz hasonlította. "Most ugyanezt megcsináljuk francia partnereinkkel is" - hangsúlyozta Putyin.

Francia kormányforrások szerint ez azt jelenti, hogy az EDF ezentúl több gázhoz jut majd a Gazpromtól, és az orosz gázóriás is hozzájut az EDF elektromos termeléséhez. Párizs ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Déli Áramlatban való részvétel nem jelent geopolitikai választást Franciaország részéről, s a francia kormány továbbra is támogatja a Nabucco-gázvezeték megépítését is, amely az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri térségből szállít majd földgázt Európába Oroszország elkerülésével.

A projektben Ausztria mellett Bulgária, Magyarország, Románia és Törökország vesz részt. A vezeték hossza a tervek szerint 3.300 kilométer lesz, költségeit 7,9 milliárd euróra becsülik. Európa energiaellátásának biztonságához Párizs álláspontja szerint szükséges a források és a szállítási útvonalak diverzifikációja. A Gazprom a Déli Áramlat mellett az Északi Áramlat nevű vezetékkel igyekszik diverzifikálni az Európába irányuló szállítási útvonalait.

Ez utóbbi gázvezeték Oroszországból szállít majd gázt Németországba 1.223 kilométeres nyomvonalon az Északi-tenger alatt. A beruházás eddigi kivitelezői az orosz Gazprom vezetésével a német BASF-Wintershall, az E.ON Ruhrgas AG és a holland Gasunie. Moszkva és Párizs között még folynak a tárgyalások a Gaz de France (GDF)-Suez belépésről megközelítőleg kilenc százalékos részesedéssel, de erről még nem született meg a konkrét megállapodás a francia és az orosz miniszterelnöki találkozón.

Franciaország energiaellátásának 80 százalékát saját nukleáris erőművei biztosítják. A gázellátásnak 14 százalékát importálja Oroszországból. Elődjével, a Szovjetunióval Franciaország 1976-ban írta alá első szerződését. A legfőbb franciaországi szállító azonban Norvégia és Algéria. Az EDF mellett a Total is szerződést írt alá Moszkvával. A francia olajipari vállalat részt vesz majd az észak-oroszországi Jamal-félsziget gázkincsének kiaknázásában.