A közel-keleti kockázatok tovább emelhetik az olaj árfoyamát
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, amely rendszeres olajpiaci elemzéseket is közöl, szerdai helyzetértékelésében azt írta, hogy a régióban kibontakozó társadalmi felkelések közepette a termelési kapacitásfelesleggel bíró fő termelők esetleg "nem sietnek" az árkockázatok csökkentésével.
A Barclays Capital szakelemzői közölték: ebben a környezetben a ház 2011-re érvényes árprognózisára - amely szerint a Brent globális alaptípus hordójának egész éves átlagára az idén 91,0 dollár lesz a tavalyi 80,3 dollár után - felhajtóerőt jelentő kockázatok hatnak. A cég ugyanakkor egyre inkább helytállónak tartja azt a középtávú előrejelzését, amely szerint a Brent éves átlagára 2015-ben már 135 dollár lesz.
Egy másik nagy citybeli pénzügyi szolgáltató csoport, a Royal Bank of Scotland (RBS) befektetőknek összeállított szerdai helyzetértékelésében kiemelte, hogy Líbia ismert nyersolajtartaléka 44 milliárd hordó, ami a világ eddig feltárt teljes olajkészletének hozzávetőleg a 3 százaléka. Líbia - a megmozdulások előtt - naponta 1,6 millió hordó olajat termelt, ami a globális napi kínálat 2 százalékának felelt meg.
A Financial Times szerdai értesülése szerint azonban ennek a termelésnek a 22 százaléka már kiesett: a londoni gazdasági napilap iparági forrásokból úgy tudja, hogy az eddigi leállások miatt a napi kitermelés jelenleg "legalább" 350 ezer hordóval alacsonyabb a korábbinál. A Royal Bank of Scotland (RBS) szerdai londoni elemzése szerint a szénhidrogénszektor adja az évente 60 milliárd dolláros nominális líbiai bruttó hazai termék (GDP) 57 százalékát, az éves líbiai exportérték 96 százalékát, és az állami bevételek 90 százalékát.
Az olajvagyon a gazdaság méretéhez képest jelentős tartalékok felhalmozását tette lehetővé: a jegybanki devizakészlet tavaly 120 milliárd dollár volt, ami 40 havi import fedezetére elegendő, és a líbiai szuverén vagyonalap további 40-60 milliárd dollárnyi tőkét kezel az RBS értesülései szerint. A kis népességű országban az egy főre jutó éves GDP-érték 11 ezer dollár, csaknem a háromszorosa a közel-keleti és észak-afrikai átlagnak, és magasabb a Líbiához hasonlóan "BBB" hitelminősítői kategóriába sorolt szuverén adósok átlagánál is - áll a Royal Bank of Scotland szerdai londoni elemzésében.
A ház stratégiai szakelemzői szerint azonban a szociális mutatók a kedvező nominális gazdasági adatok ellenére is "rettenetesek". Az RBS a Fitch Ratings hitelminősítő legutóbbi adatait idézve kiemelte, hogy a munkanélküliség 21 százalék körüli, de a lakosság 50 százalékát kitevő fiatal - 25 év alatti - korosztályban valószínűleg ennél is magasabb. A Royal Bank of Scotland londoni szakértői szerint az állam domináns szerepe miatt a magánszektor tevékenysége jó eséllyel korlátozott, különös tekintettel arra, hogy az olajszektoron kívül "nem látszik nyoma" a külföldi befektetők jelenlétének a líbiai gazdaságban.
A közszféra hatékonysága is "erőteljesen kérdéses" a mindent elöntő korrupció miatt. Az RBS szerdai elemzésében felidézi, hogy Transparency International korrupciós világlistáján Líbia a vizsgált 178 ország közül a 146. helyre került. Az RBS londoni szakelemzői kiemelik ugyanakkor azt is, hogy míg Egyiptomban, Tunéziában és Bahreinben legalább valamilyen formában eddig is működtek politikai pártok, velük ellentétben Líbiában még kezdetleges fejlődési szinten sincs nyoma ellenzéki politikai szerveződéseknek.
Ez még tovább erősíti a "Kadhafi utáni" időszak kockázatait, mivel ez azt jelenti, hogy az egyetlen "egyesítő" tényező a hadsereg. Tekintettel azonban a tüntetők elleni brutális fellépésre, valószínűtlen, hogy a líbiai hadsereg ugyanolyan népszerű lenne a lakosság körében, mint a jelek szerint Tunéziában és Egyiptomban - áll a Royal Bank of Scotland londoni stratégiai elemzőinek helyzetértékelésében. (MTI)