A köztársasági elnök nem lehet pártkatona

Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető kedden sajtótájékoztatón azt mondta: elvárják, hogy az államfőjelölt tartsa be a demokrácia írott és íratlan szabályait, támogassa az euroatlanti integrációt, valamint hogy szuverén, konszenzuskereső és -teremtő személyiség legyen, ne pártkatona. További elvárásként a szocialisták azt határozták meg, hogy a jelöltet ne egyedül Orbán Viktor válassza ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az új alaptörvény a korábbi ötven helyett 78 képviselő támogatásához köti az államfőjelölést, az MSZP nemcsak egyedül, hanem az LMP-vel és a Demokratikus Koalícióval (DK) közösen sem tud köztársaságielnök-jelöltet állítani. Hangsúlyozta, hogy ha a szocialistáknak lehetőségük lenne, baloldali, liberális embert jelölnének, de számolva a realitásokkal a jelenlegi helyzetben már azt is eredményként értékelnék, ha nem Kövér Lászlót vagy Áder Jánost választaná államfővé a parlament.

Éppen ezért saját jelöltet nem nevezett meg, de - kérdésre válaszolva - a korábban példaként hozott Sólyom László mellett Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József akadémikusokat, Mészáros Tamást, a Corvinus Egyetem korábbi rektorát és a DK által javasolt Iványi Gábor metodista lelkészt is úgy ítélte meg, mint aki megfelel az említett kritériumoknak. Fontosnak tartotta, hogy az új köztársasági elnök kifejezze a nemzet egységét, azaz köztiszteletben álló, pártok feletti, nemzetközileg elismert és feddhetetlen személyiség legyen. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes eredménytelennek ítélte a pártok hétfői esti egyeztetését, és közölte: újabb ötpárti megbeszélést kezdeményeznek azokról a feltételekről, amelyeket az MSZP megnevezett.

Megismételte, hogy a szocialista párt - csakúgy, mint 1990-ben - a közvetlen elnökválasztás mellett foglal állást, és ha ezt elutasítja a kormányoldal, négyötödös parlamenti többséghez kötné az új államfő megválasztását. Kérdésre válaszolva Tóbiás József megerősítette, hogy Kövér László a házbizottságban elnézést kért a szocialistákra hétfőn, Schmitt Pál lemondó beszédét követően tett megjegyzése miatt. Mesterházy Attila ugyanakkor jelezte, helyesnek tartaná, ha a bocsánatkérés a plénum előtt is elhangzana. (MTI)