15 bázisponttal csökkent a jegybanki alapkamat

A piaci szereplők várakozása szerint a mai lépést egy további, ugyanilyen mértékű vágás követné június 23-án, amely után megegyezne a lengyel és magyar alapkamat szintje (1,50%). A múlt héten megjelent, vártnál sokkal gyengébb fellendülést és csökkenő termelői árakat mutató lengyel makrogazdasági adatok újabb alapot adtak a kelet-európai kamatcsökkentési spekulációknak - olvasható az Equilor kommentárjában.

Az MNB többször is megerősítette, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A júniusi kamatdöntés kapcsán a jegybank friss negyedéves Inflációs jelentést is közzétesz majd, ami további kapaszkodót ad majd a kamatpályát illetően.

Az Equilor véleménye szerint az MNB a nyár folyamán a kivárás stratégiáját fogja követni, ezért az esetleges további kamatcsökkentéseket a szeptemberi Inflációs jelentéstől teszi majd függővé. Ezen időszak alatt nem csupán a lengyel kamatpályáról, hanem a globális gazdasági folyamatokról is bővebb képet kapunk.

A Monetáris Tanács ma, három órakor megjelenő állásfoglalásában röviden értékeli majd a makrogazdasági folyamatokat. A közlemény feltételezhetően nem tartalmaz majd nagy meglepetést: a gazdaság növekedése folytatódhat, de kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

Milyen tényezőket mérlegel az MNB a nyár folyamán?

Az európai hozamok az ECB márciusban megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa óta először emelkedtek az elmúlt hetekben. A központi bank erre azzal reagált, hogy a júliusi-augusztusi likviditáshiányra hivatkozva megemelte a nyár előtti vásárlandó instrumentumok mennyiségét, ez világos üzenet volt arra nézve is, hogy a monetáris enyhítésnek további tere nyílhat a kelet-európai országokban is.

A Fed május 20-án közzétett jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a döntéshozók többsége korainak tartana egy júniusi kamatemelést. Mivel a legutóbbi kedvező inflációs folyamatokat bőven ellensúlyozták a gyengébb munkaerő-piaci statisztikák és az első negyedéves vártnál alacsonyabb GDP-adat, egyre inkább úgy tűnik, hogy az év az óvatosság jegyében fog eltelni.

Az európai és amerikai kamatkörnyezet mellett a hazai inflációs pályán bekövetkező változások a legfontosabbak a hazai kamatszint szempontjából.

Az inflációs mutatók alakulása 2012 elejétől

A külső dezinflációs hatások némileg enyhültek az elmúlt hónapokban, ennek és a megélénkülő belső keresleti hatásnak megfelelően az áprilisi inflációs adat a vártnál magasabb volt. Másodkörös hatásként mostanra belépett a gyengülő forint és a historikusan még mindig alacsony olajár. A maginfláció az árnyomás megjelenésére utal, ám a hosszabb távú várakozásokról csak a júniusi MNB anyagban kapunk majd képet.

Kötvény és forintpiaci helyzet

A kötvénypiaci hozamokat a görög aggodalmak és a márciusban indult ECB-s monetáris lazító program hírei mozgatták az elmúlt hetekben. Április folyamán az európai hozamokban megindult az első komolyabb korrekció, amelyre a magyar hozamok is emelkedéssel reagáltak.

Az ECB számára ez kedvezőbb szinteken való belépési lehetőséget jelent és jelzést küld a piacnak további vásárlási szándékairól. Az Equilor elemzőinek véleménye szerint amennyiben sikerül megoldást találni a görög helyzetre, a hazai 10 éves kötvényhozam hamarosan ismét megközelítheti a januárban elért, 3% alatti rekordszintet.

A devizapiacot tekintve az Equilor nem számít arra, hogy a mostani 15 bázispontos kamatcsökkentés jelentősen gyengébb forintot eredményezne. Az EUR/HUF kurzusát tekintve a 310,80-as szint jelent komolyabb ellenállást, a görög helyzet kimenetelétől függően átmenetileg ezen érték fölé is kerülhet a jegyzés.