Intő jelet kapott a forint a kötvénypiacról

 Az elmúlt hónapokban a magyar kötvénypiacot csökkenő hozamok és erős kereslet jellemezte. Ennek köszönhetően az állam kedvezőbb feltételek mellett tudta finanszírozni magát, mialatt a piac arra számított, hogy a Magyar Nemzeti Bank előtt fokozatosan újra megnyílhat a kamatcsökkentés lehetősége. A július végi aukció eredménye azonban óvatosságra int.

A hároméves államkötvények átlaghozama 34, a tízéveseké pedig 21 bázisponttal emelkedett az előző aukcióhoz képest, az ötéves kötvények értékesítése pedig sikertelen volt. Mindez arra utal, hogy a befektetők már magasabb hozamot kérnek a magyar állam finanszírozásáért, mint néhány héttel ezelőtt.

„A kötvénypiac gyakran hamarabb jelzi a befektetői hangulat változását, mint a devizapiac. Ha az állam csak magasabb hozam mellett tud forráshoz jutni, vagy gyengül a kereslet a forintban kibocsátott kötvények iránt, akkor annak előbb-utóbb a forint árfolyamában is nyoma lesz.” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.

A szakértő szerint önmagában a magasabb hozam még nem feltétlenül kedvezőtlen fejlemény. Ha a hozamemelkedést elsősorban nemzetközi piaci folyamatok okozzák, a magasabb hozamszint akár vonzóbbá is teheti a magyar állampapírokat. Más a helyzet azonban akkor, ha a befektetők növekvő országkockázatot vagy romló költségvetési kilátásokat áraznak be.

A jelenlegi bizonytalanság mögött ráadásul egyszerre vannak jelen külső és belső tényezők. A globális kockázatkerülés (risk off) erősödése mellett a magyar költségvetési helyzettel kapcsolatos aggodalmak is befolyásolhatják a befektetői döntéseket.

„A devizapiac szempontjából nem az a legfontosabb kérdés, hogy emelkednek-e a hozamok, hanem az, hogy miért emelkednek. Jelenleg a globális kockázatkerülő hangulat és a hazai fiskális helyzettel kapcsolatos aggodalmak együttesen növelik a bizonytalanságot. A nemzetközi kockázatkerülés idején a tőke jellemzően kevésbé keresi a feltörekvő piaci eszközöket. Ha ehhez az is társul, hogy a befektetők kifejezetten a magyarországi kockázatok miatt várnak el magasabb prémiumot, az további nyomást helyezhet a forintra és újabb gyenge árfolyamszintek teszteléséhez vezethet.” – tette hozzá Eduard Kusala.

A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ szerint a következő hetek állampapír-aukciói kiemelt jelentőségűek lesznek. Amennyiben ismét erős kereslet alakul ki és mérséklődnek a hozamok, a mostani eredmény átmeneti piaci korrekciónak bizonyulhat. Ha azonban a gyengébb kereslet tartóssá válik, az növelheti az állam finanszírozási költségeit és szűkítheti a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét. Mindez ismét nagyobb árfolyam-ingadozásokat hozhat a forint piacán.

A devizapiacon ennek már most is láthatók a jelei. A forint az elmúlt hetekben érezhetően veszített értékéből. Míg július elején az euró árfolyama még 353 forint körül mozgott, augusztusban már a 364 forint feletti szintet is elérte. Ez a több mint tízforintos elmozdulás rövid idő alatt jól mutatja, milyen gyorsan változhatnak a magyar vállalatok gazdálkodását meghatározó devizapiaci feltételek.

Emiatt az AKCENTA CZ úgy látja, hogy vállalatok számára a forint sérülékenysége már közvetlen üzleti kockázatot jelenthet. Az importőrök beszerzési költségei, az exportőrök forintban számított bevételei és a devizaalapú finanszírozás költségei egyaránt gyorsan változhatnak. A jelenlegi környezetben ezért felértékelődik a proaktív árfolyamkockázat-kezelés szerepe.

Az importőrök például forward ügylettel előre rögzíthetik a későbbi eurófizetés árfolyamát, így mérsékelve annak kockázatát, hogy egy esetleges, akár 370 EUR/HUF körüli szintre történő további forintgyengülés jelentősen megemelje a beszerzési költségeiket. Az exportőrök ezzel szemben a gyengébb forintból származó kedvezőbb bevételi szintet rögzíthetik előre, kiszámíthatóbbá téve az árrésüket és pénzügyi tervezésüket. A fedezeti ügyletek alkalmazásával a vállalkozásoknak nem kell arra spekulálniuk, hogy merre mozdul a forint vagy milyen döntést hoz legközelebb a jegybank. Előre tervezhetőbbé tehetik devizaköltségeiket – és bevételeiket.