A számlák felét késve fizetik ki Magyarországon
Magyarországon a belföldi eladások tekintetében a halasztott fizetések becsült aránya 54 százalék, az exportértékesítésnél pedig 72 százalék, míg az európai átlag 64, illetve 67, a világ átlag pedig 60, illetve 64 százalék.
A magyar vállalatoknak versenyképességi okok miatt nagyobb szüksége van a halasztott fizetési konstrukcióra a külföld irányába - mondta a fióktelep vezetője. A fizetési haladék megadásánál a legnagyobb befolyásoló ereje a korábbi tapasztalatoknak van, valamint a bizalom és a vevő pénzügyi helyzetéről rendelkezésre álló naprakész információk játszanak szerepet. A vevő fizetőképességére vonatkozó nem pénzügyi szempontok világszerte ellensúlyozzák a számadatokat a felmérés szerint.
A belföldi vevőkkel szembeni átlagos fizetési határidő 27 nap, míg a külföldi partnerek esetében 35 nap, ami 5, illetve 3 nappal rövidebb, mint az európai, illetve globális átlag. A fizetési határidők 49 százaléka 30 napnál rövidebb, 40 százaléka 30-60 nap közötti, 11 százaléka 60 nap feletti. A hosszú fizetési határidők főként a mezőgazdaságban, építőiparban jellemzőek.
A magyar megkérdezettek 44 százalékát főként szubjektív benyomások - a "vevő típusa" - befolyásolják a fizetési határidők megkülönböztetése során, kevésbé az „ország” (23 százalék) vagy az „iparág” (17 százalék), amelyben a vevő tevékenykedik.
Az utóbbi két tényező aránya jelentősen - 12 százalékponttal - alacsonyabb az európai és a globális felmérés eredményeihez képest. A magyar válaszadók többsége nem érzékelte a késedelmes számlák hatásait, ami a hatékony követeléskezelés következményeként alacsony késedelmeknek, és/vagy az erős fizetőképességnek köszönhető. Akik azonban érzékelték, azoknak a 42 százaléka maga is késedelembe esett a szállítói számlák kiegyenlítésével, 24 százalékuknak ez további költségeket okozott, 24 százalékuknál speciális lépéseket kellett tenniük a cash-flow helyreállítása érdekében, míg 9 százalékuk nem tudta hitelszerződéses feltételeit teljesíteni.
Magyarországon a belföldi vevők esetében az átlagos fizetési időtartam 30 nap volt, míg a külföldiek esetében 42 nap. A belföldi vevők a felmérés szerint az átlagos fizetési határidőtől számított 3 napon belül teljesítik tartozásaikat, míg a külföldiek 7 napon belül. A magyar szállítók kevésbé sikeresek a külföldi vevők késedelmes számlák fizetésének motiválásában, mint más országbeli, szintén külföldi vevők számára értékesítő szállítók.
A vizsgált magyar cégek nagy része nem változtatott követeléskezelésén az elmúlt években. Amennyiben mégis változtattak, az a gyakoribb fizetési felszólítások kiküldését (53 százalék), a fizetési határidő kismértékű hosszabbítását (34 százalék), előre fizetést (30 százalék), saját kockázatkezelést (20 százalék), a hitelbiztosítás használatát (14 százalék) jelentette. A megkérdezettek 64 százalékának partnerei estek az elmúlt 6 hónapban előzetes egyeztetés nélkül fizetési késedelembe, 55 százaléktól kértek vevőik fizetési haladékot, 24 százalékuktól pedig hitelkeret emelést.
A magyar kintlévőségek átlagos forgási sebessége az idei első félévben 43 nap volt. Ez megegyezik az átlagos európai és a világátlaggal. A megkérdezettek többsége (60 százalék) nem tapasztalt változást ezen értékben az elmúlt egy év során. A kintlévőségek forgási sebességének növekedését 28 százalék, csökkenését 12 százalék tapasztalta.
