A távközlési cégek és a bankok is bírálják a kormány adóelképzeléseit
A Magyar Telekom szerint a távközlési adó nem fogyasztási típusú adó, hanem vállalati adó lesz, ezért felveti a kérdést, hogy konform lesz-e az uniós előírásokkal, illetve megvalósítható-e az egész iparág számára. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, az adó káros lesz az ország versenyképességére, és felmerül annak a kockázata is, hogy a kormány jövőre be tudja-e szedni a remélt 52 milliárd forintos távközlési adót. Az új adó mértéke számításaik szerint összehasonlítható lesz az eddigi különadóval: a vállalat tavaly 24 milliárd forint különadót fizetett. A vállalatvezető közölte: teher lesz az ügyfelek és a szolgáltatók számára is, és nem segíti a gazdasági növekedést.
A kormány szándékai szerint a távközlési adót július 1-jével vezetik be, ténylegesen augusztustól szedik be, az első 10 perc adómentes lesz, efölött minden perc 2 forinttal adózik. A magánszemélyek esetében az adó maximum 700 forint lesz havonta, a cégek pedig legfeljebb 2.500 forintot fizetnek. Az adóval kapcsolatban a Vodafone Magyarország álláspontja az, hogy egyszerűbb lenne előfizetéses alapon beszedni, mint percalapon, a szociális szempontokat így is érvényesíteni lehetne. Beck György, a társaság elnöke az MTI-nek csütörtökön elmondta, tudomásul veszik, hogy a válságnak nincs vége, és a különadó kivezetése után is szüksége van a költségvetésnek bevételekre. A mobilszolgáltatók éppen ezért belátva azt, hogy az államnak pénzre van szüksége, azt javasolják, hogy a távközlési adó előfizető-alapú legyen. A mobil és vezetékes szolgáltatásokra 15-16 millióan fizetnek elő, ezért az egy ügyfélre eső adó csak néhány száz forint lenne akkor is, ha jövőre 52 milliárd forint bevételt vár innen az állam - mondta Beck György.
A Matolcsy György gazdasági miniszter által szerdán ismertetett percalapú adókivetéssel kapcsolatban közölte, ha ez valósul meg, akkor azt a pénzt, amit a hálózat fejlesztésére költenének a távközlési szolgáltatók, a számlázási rendszer átalakítására kell fordítaniuk. A bankszövetség is kifogásokat fogalmazott meg a kormány adóelképzeléseivel kapcsolatban. Patai Mihály elnök szerint a pénzügyi tranzakciós adó jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlan a bankok számára, és sérti a bankszövetség kormánnyal kötött korábbi megállapodását. Patai Mihály közölte ugyanakkor, a bankok kompromisszumra törekszenek a kormánnyal, hogy a bankokat terhelő rendkívüli adó jövőre 60 milliárd forintra csökkenjen, annak megfelelően, ahogy a kormánnyal a múlt év végén megállapodtak. A kormány 130 milliárd forint bevételt vár a tranzakciós adóból, amelyet a tranzakciót végrehajtó bankoknak kell megfizetniük. Patai Mihály szerint a megnövekedett adóteher árt a banki hitelezésnek és a gazdasági növekedésnek.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő is azt emelte ki, hogy a gazdasági növekedésre egyértelműen negatívan hat, hogy azokban a szektorokban, ahol komolyabb nyereség képződik és fejlesztések indulnának be, ezek a különadók miatt leállnak. Az Ernst and Young szakértője azt mondta: ne legyen kétség afelől, hogy végül a lakosság fogja megfizetni. Példaként azt mondta, a bankokat terhelő adó nyomán alacsonyabb betéti kamatok, drágább hitelek jöhetnek, vagy a biztosításoknál, a távközlési cégeknél például elképzelhető, hogy nem úgy csökkennek a díjak, mint az adó nélkül. A szakértő szerint a kormány egy viszonylag ügyes módját találta ki annak, hogy hogyan terítse minél szélesebb körre ezt a terhet. Hozzátette ugyanakkor, az ideiglenesnek szánt különadókat kivezetik ugyan, de a most bejelentett adókkal állandó terheket vetnek ki a fejlődőképes szektorokra. Az energia-, közmű- és távközlési cégeket érintő adókról Kóbor György, az MVM gazdasági-vezérigazgató helyettese azt mondta: a változások törvényi szinten még nem fogalmazódtak meg, de előzetes számítások szerint ezek nem befolyásolják majd a cégcsoport idei eredményét. Ide tartozik, hogy a 30 százalékos társasági adót a villamos energiáról szóló, továbbá a földgázellátásról szóló jogszabályban meghatározott egyetemes szolgáltatóknak, elosztói engedélyeseknek, a víz- és csatornaszolgáltatóknak, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatóknak kell megfizetniük.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére csütörtökön megerősítette: az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója (Robin Hood-adó) mértéke 2012-től 11 százalékra emelkedik. Az érintett társaságok nyereségét a 19 százalékos társasági adóval együttesen így terheli 30 százalékos adófizetési kötelezettség. Az áprilisban bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0-ben még az szerepelt, hogy a Robin Hood-adót a jelenlegi 8 százalékról 16 százalékra emelik, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adónem fenntartásából a dokumentumban 55 milliárd forint többletbevételt várt a kormány, az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest. (MTI)
