A válságadó áthárítását akadályozná a kereskedelemben egy javaslat
Az Országgyűlés honlapján olvasható, benyújtott indítvány pontosítja a beszállító, és a tisztességtelen forgalmazói magatartás fogalmát is. Az indoklás szerint a logisztikai díj vagy hozzájárulás, és a fix bónusz is a tiltott magatartások közé kerül, az akciós értékesítésnél pedig egyértelműen meghatározzák, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével.
A javaslat egyértelműsíti, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és pontos szabályokat határoz meg a felek együttműködése vonatkozásában az akciók végén történő elszámolás esetére. Eszerint a feleknek az akciós időszak lezárultával el kell számolniuk egymással: amennyiben a kereskedő nem adta el valamennyi akciósan szállított terméket, a különbözetet nem akciós áron kell megfizetnie a beszállítónak.
Ha pedig többet adott el az adott termékből, mint amennyit a beszállító akciósan szállított – és a felek közti szerződéses jogviszony erről kifejezetten így rendelkezik – a beszállítónak kell a termékkülönbözetre nézve alacsonyabb szállítási árat számláznia. A rendelkezés egyértelműsíti továbbá, hogy a számlakompenzációt tizenöt napon belül jelezni kell a beszállító felé, a beszállító számlakiállítása nem köthető az átvételen felül további feltételhez, így például teljesítésigazoláshoz. Ha a kereskedő hibás számlát kapott, azt öt napon belül jeleznie kell a beszállítónak.
Kiterjesztik a beszállító fogalmát is, az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a kereskedelmi gyakorlatban számos termelő vagy feldolgozó vállalkozás olyan, saját tulajdonban vagy irányítás alatt álló "kereskedőház"-on keresztül végzi a termék forgalmazását, amelyekre vonatkozóan indokolt a törvény védelmének kiterjesztése. A javaslatok 2011. február elsejétől lépnének életbe, és a hatályba lépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell őket alkalmazni. Font Sándor indítványa módosítaná a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt is.
Az eddigi szabályok szerint ha a gazda rendelkezik szőlő-újratelepítési joggal, de nem kért telepítési engedélyt a telepítés megkezdése előtt, a hatóságnak a jogsértés kapcsán csak a telepített szőlő kivágásának elrendelésére volt lehetősége. A közérdek azonban amellett szól, hogy a kivágás helyett alternatív szankcióval, például bírsággal illesse a hatóság a jogsértőt, hogy a már telepített szőlő ne vesszen kárba. (MTI)
