A visegrádi országok, avagy azt kapják jutalmul...

Szlovákia - egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa - hazai összterméke (GDP) 2008-ban 5,9 százalékkal nőtt, 2009-ben 4,9 százalékkal csökkent. Tavaly 4,2 százalékra sikerült visszatornászni az ütemet, de idén 2,9 százalékos, jövőre már csak 1,1 százalékos növekedést valószínűsít az Európai Bizottság. Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság 2008-ban 3,1 százalékkal bővült, 2009-ben 4,7 százalékkal visszaesett. Tavaly 2,7 százalékos volt a növekedés, idén már csak 1,8 százalékos, jövőre 0,7 százalék várható.

A hazai össztermék szintjén csak Lengyelország úszta meg a visszaesést - ezzel Európa-bajnok is lett -, mert csekély exportfüggősége miatt kevésbé sújtotta a nyugati exportpiacok szűkülése. Így a 2008-as, 5,1 százalékos GDP-növekedést 2009-ben 1,6 százalékos, tavaly 3,9 százalékos növekedés követhette. Idén még 4,0 százalékos, de jövőre 2,5 százalékos növekedést vár Lengyelországban az Európai Bizottság.

Az országok helyzetét egymáshoz képest az egy főre jutó GDP fejezi ki vásárlóerő-paritás szabványra átszámítva, ami kiszűri az árszínvonalak eltéréseit. Au EU statisztikai hivatala szerint az egy főre jutó GDP így számolva 2005-ben Magyarországon az EU-átlag 63 százaléka, tavaly a 65 százaléka volt. Szlovákia aránya 60 százalékról 74 százalékra, Csehországé 79-ről 80 százalékra, Lengyelországé 51 százalékról 63 százalékra javult.

Korábbi helyzetén változtatni tehát csak Szlovákiának és Lengyelországnak sikerült, az egyiknek a jelentősen felfuttatott autóexport, a másiknak a hazai piacban megvolt tartalékok miatt, Csehország és Magyarország pedig nagyjából tartotta a helyét. Ám ennek mindegyik országban súlyos ára volt. Magyarországon a kormányzati adósság a GDP 2008-as 72,9 százalékáról tavalyra 81,3 százalékra nőtt. Az Európai Bizottság idén 75,9 százalékra számít, de jövőre megint növekedést jósol, 76,5 százalékra.

Szlovákiában a kormányzati adósság történelmi okokból elmarad az EU-ban kötelező 60 százaléktól, de rohamosan nő: a 2008-as 27,8 százalék helyett erre az évre már 44,5 százalékot, jövőre 47,5 százalékot valószínűsít a brüsszeli bizottság. Hasonló okból szerény volt Csehország közadóssága is, 2008-ban a GDP 28,7 százalékát tette ki, de szintén veszedelmesen nő: erre az évre 39,9 százalékot vár a bizottság, és a jövő évre 41,9 százalékot jósol.

Lengyelország kormányzati adóssága is vészesen közelít a 60 százalékhoz: a 2008-as 47,1 százalék helyett idén a GDP 56,7 százaléka, jövőre legkevesebb 57,1 százaléka lesz. Ezért a gazdaságpolitikák stratégiai eltérései ellenére a leküzdendő bajok hasonlóvá váltak a visegrádi országokban. Ezek: a külső kereslet és a belső bizonytalanság, a finanszírozás növekvő nehézségei miatt mindenütt csökken a bizalom, emiatt lassulnak a beruházások, stagnál vagy alig nő a foglalkoztatás, egyhelyben topognak vagy alig nőnek a lakossági jövedelmek, és így a kereslethiány önmagát erősítő folyamattá alakítja e forgatókönyvet.

Elsősorban az adósságszintek különbözősége miatt Magyarország besorolása a mértékadó hitelminősítők közül a a Fitch Ratingsnél "BBB mínusz" negatív kilátással, ez a befektetésre ajánlott kategória utolsó fokozata. Az S&P szerdán, a türelmetlenebb Moody's már november végén megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósosztályzatot. A másik három visegrádi ország adósosztályzata a befektetésre ajánlott sáv magasabb polcain van, de nekik sem biztos a helyük.

Szlovákia osztályzatát az S&P e hónap elején szintén leminősítési vizsgálat alá vette, együtt az euróövezet összes tagországáéval, a Fitch Ratings pedig e hónap közepén minden EU-országtól elvette adósosztályzatának pozitív kilátását - már amelyiknek egyáltalán volt - az euróövezet gazdasági és pénzügyi kockázataival indokolva a lépést. Ebbe a körbe a visegrádi országok közül Csehország került be.

Lengyelországot egyelőre megkímélték a hitelminősítők, de ha esetleg az euróövezeti országokon kívül az EU egészétől mint intézménytől is megvonják a lehető legjobb minősítést - amint az S&P a maga részéről e hónap elején már kilátásba helyezte mindkét intézkedést legföljebb három hónapos határidővel -, annak mindenütt hatása lesz. A Moody's pedig már egyértelműen közölte, hogy a jövő év első negyedében felülvizsgálja az összes EU-tagország szuverén besorolását. Végeredményben tehát a visegrádi országok - vagy akár az euróövezeti és az EU-országok mind - azt kapják a piactól és a hitelminősítőktől jutalmul eddigi küzdelmük után, amit Magyarország látszólag büntetésből. (MTI)