ÁSZ - módosítani kellene a felnőttképzési törvényt
Az ÁSZ legfrissebb elemzésének adatai alapján javasolja ezt, mivel a jelentés szerint - amelyben a felnőttképzés eredményességét vizsgálták 2006 és 2009 között - nem volt hatékony a felnőttképzés rendszere Magyarországon.
Az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint az ellenőrzés célja a közpénzek felhasználásával megvalósuló felnőttképzés irányának, feltételrendszerének, az önkormányzati fenntartású vagy alapítású szakképző szervek felnőttképzésbe történő bekapcsolódásának, valamint a felnőttképzési rendszer hatékonyságának értékelése volt. Helyszíni vizsgálatot a felnőttképzésért felelős minisztériumnál, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél, öt regionális munkaügyi központnál, hét regionális képző központnál, három megyei, hét megyei jogú városi, egy városi önkormányzatnál és 13 térségi integrált szakképző központnál végzett az ÁSZ.
A jelentés rámutat: a vizsgált időszakban a jogszabályrendszer bonyolult és hiányos volt, emellett a szabályozás nem segítette kellően a hátrányos helyzetűek képzésbe való bevonását, és a többcsatornás finanszírozás csak nehezen volt átlátható. Az ÁSZ kiemeli: a felnőttképzési források nem követték az álláskeresők létszámának emelkedését. Az álláskeresők havi átlagos létszáma 2006 és 2009 között 42,8 százalékkal nőtt, de a felnőttképzésre, és annak fejlesztésére fordított államháztartási források mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek.
A rendelkezésre álló források nem csökkentették a régiók közötti fejlettségi különbségeket sem. Az elmúlt négy évben felnőttképzésre felhasznált 102 milliárd forint államháztartási forrást 74,9 milliárd forint uniós és magyarországi társfinanszírozás egészítette ki, de ez sem segítette kellően az elmaradott térségek felzárkóztatását. A gazdaságilag legfejlettebb központi régióban több képzés indult, több hallgatóval, mint az összes többi régióban együttvéve, mert itt a vállalkozások képzési támogatáson felül be tudtak vonni saját forrást is a képzésekre. Ennek eredményeképpen a korábban meglévő fejlettségi különbségek ahelyett, hogy csökkentek volna, elmélyültek - olvasható a jelentésben.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a jogszabályok nem segítették a helyi önkormányzatokat a felnőttképzés irányának, céljainak kijelölésében, és nem alakult ki az állami forrásokból működtetett képző szervek együttműködése sem. A támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak, a képzéseket sikeresen befejező hallgatók alig több mint fele kapott munkát.
Az összes regisztrált álláskereső vonatkozásában az elhelyezkedési arány ennél még rosszabb, 2006-ban 39,3, 2008-ban pedig 37,3 százalék volt. Az ÁSZ úgy véli: a támogatott felnőttképzés hatékonysági követelmény rendszerét, valamint az ezek mérését, értékelését szolgáló információs rendszert is ki kell dolgozni. Szükség van ezenkívül a felnőttképzésért felelős miniszter feladatkörének kiterjesztésére a felnőttképzés működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges források felmérésére és a realizált források számbavételére.
