Elemzők - Alacsony maradhat az infláció a következő hónapokban is
Az idén februárban 0,1 százalékos volt az éves szintű infláció, és az előző hónaphoz képest szintén 0,1 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal kedden közöldt adatai szerint. Londoni pénzügyi elemzők 0,2-0,6 százalék közötti előrejelzéseket adtak a tizenkét havi februári inflációra. Az elemzők kiemelték, hogy a szezonálisan kiigazított maginfláció is érdemben csökkent, februárban 2,8 százalékra lassult a januári 3,4 százalékról.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az idén az első félévben továbbra is nagyon visszafogott lesz az infláció alakulása, mivel még legalább két rezsicsökkentés lesz. Éves átlagban így 1 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. A maginfláció úgy tudott érdemben csökkenni, hogy közben a gazdaság teljesítménye erőteljesen "robogott", az ipar 6,1 százalékos bővüléséhez mérten rendkívül visszafogott volt az infláció - hangsúlyozta az elemző. Véleménye szerint erre az a lehetséges magyarázat, hogy a magyar gazdaságot kínálati impulzus érte. Ez azt jelenti, hogy megnő a termelési kapacitás, ami egyszerre növeli a GDP-t és csökkenti az inflációt - fejtette ki.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője rámutatott: gyakorlatilag stagnálást mutattak az árak februárban, annak ellenére, hogy a háztartási energiaárak tavalyi első csökkentésének hatása kiesett a mutatóból, és ez nagyobb mértékű emelkedést indokolt volna. A meglepetést véleménye szerint túlnyomó részben a szolgáltatások árainak egyhavi 0,3 százalékos visszaesése, illetve éves szinten a vártnál lényegesen kisebb mértékű, 2,1 százalékos növekedése okozta, ami elsősorban az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének köszönhető.
Kiemelte: kedvező, hogy a maginfláció 2,8 százalékra, azaz a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette, hogy a maginflációban továbbra is megjelennek egyedi hatások, amelyek az év során kiesnek, így az év második felében a maginflációs mutató tovább mérséklődhet. A TakarékBank szakértője az első félévben 0,5 százalék körül, a második félévben 1 százalék körül ingadozó inflációval számol, az éves átlagos fogyasztói áremelkedés várakozása szerint 0,8-1 százalék lehet 2014-ben.
Suppan Gergely hozzátette: mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy az energia- és az élelmiszerárak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalék volt, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekordalacsony árindexért. Hozzáfűzte, hogy a jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés emelkedésnek köszönhetően továbbra is a szeszesital és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább éves szinten. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja is, ami a tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.
Az Erste elemzője az év hátralevő részében az infláció fokozatos emelkedését várja, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében, éves átlagban 1 százalékos fogyasztói árindexszel számol. Hozzátette, hogy ez nagyban függ a forint idei alakulásától is, ha tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is.
