Alaptalan vádak az eltitkolt jövedelmekről - MSzSz
Az MSzSz közleményében emlékeztetnek arra, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdésében felvetette: miért nem érdeklik az államot a pénznyerő automatákból származó eltitkolt százmilliárdok.
Lázár János szerint ugyanis egy bizonyos érdekcsoport 200-400 milliárdot tüntet el az állam elől. Schreiber István elnök az MTI-nek hozzátette: a lakosságnak a pénznyerő automatán történő játékra fordított kiadása egész Európában a GDP 0,5 százaléka alatt marad mindenhol. Megjegyezte: ha a Lázár Jánosnak a parlamentben feltett kérdésében szereplő összegek valósak lennének, akkor a magyar emberek az európai átlag - amely 0,17 százalék - több, mint 4-8-szorosát játszanák el.
Ez pedig azt mutatná, hogy a magyarok sokkal jobb anyagi helyzetben vannak, mint bárki más Európában. A Magyar Szerencsejáték Szövetség úgy véli, hogy bizonyos érdekcsoportok szándékosan tévesztették meg a frakcióvezetőt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter amellett, hogy vizsgálatot rendelt el a nyerőgépek ügyében, írásbeli válaszában jelezte is, hogy a hivatkozott számok forrása ismeretlen, nem derült ki a számítás módja sem.
A pénznyerő ágazat nyeremények kifizetése utáni tiszta játékbevétele 81,32 milliárd volt, összes játékadó befizetése pedig 36,2 milliárd forint volt. Bár a nemzetgazdasági miniszter által megadott adatok pontosak, a sajtó felkapta az elcsaltnak vélt bevételek ügyét. Ez megtéveszti a közvéleményt. Ezért a Magyar Szerencsejáték Szövetség fontosnak tartja, hogy a valóságnak megfelelő információk jelenjen meg valótlan hírekkel szemben. Az MSzSz állítja: hetvenezer főt foglalkoztató nyerőgép iparág komoly pillére a magyar gazdaságnak.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség tagvállalatainak különböző jogcímeken történő éves befizetése a költségvetésbe 80 milliárd forint. Ezért az MSzSz fontosnak tartotta, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, valamint Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt is írásban tájékoztassa az ügy részleteiről. Az MSzSz együttműködését is felajánlotta a szaktárcának, ahogyan a jelenleg illegális internetes szerencsejáték szabályozását célzó javaslatát, valamint a piac élénkítését szolgáló, így a játékadó bevételeket is növelő, összes szerencsejáték szegmenst - pénznyerő automatákat, az E-kaszinókat, a bukmékeri fogadást és a kártyaklubokat - is érintő szabályozási javaslatát is megküldte a nemzetgazdasági minisztériumnak.
A szabályozási javaslatcsomag révén csaknem 36 milliárd forint pluszbevételt könyvelhetne el az állam, és 16 ezer új munkahelyet is lehetne teremteni. Az MSzSz tudatni kívánja a nyilvánossággal - így a Lázár Jánossal is -, hogy 2009-ben a kétpólusú piac - az állami szerencsejáték szervező, a Szerencsejáték Zrt, valamint a pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások - 243,20 milliárdos játékbevételéből, több mint 100 milliárdot nyertek el a játékosok.
A pénznyerő ágazat nyeremények kifizetése utáni tiszta játékbevétele 81,32 milliárd volt. A két fő elvonást - játékadót és személyi jövedelemadót (szja) - figyelembe véve, tavaly 79,41 milliárd forinttal lett gazdagabb a költségvetés. Ebből a pénznyerő ágazat 35,77 milliárdot teljesített, azaz a teljes piac befizetéseinek több mint 45 százalékát. Ez a piac is küzd a recesszióval - utal a gazdasági körülményekre az MSzSz -, amit az is bizonyít, hogy a játéktermek száma a 2004-ben még 19.941, addig 2009-ben már 15.017 volt.
Az APEH idei első három negyedévi adatai szerint 2010-ben a visszaesés tovább folytatódott, ma már csak 12.500 játékterem működik. Egyértelmű - állítja a közlemény - a pénznyerő automata piac válsága, hiszen 2004 óta az akkor üzemeltetett 33.141 pénznyerő automatából öt év alatt 8.756-ot kellett kivonni a piacról, mert nem tudták kitermelni a havi százezer forintosos extra játékadót. Mindebből, valamint még sok más adatból és tényből is az látszik, hogy erre az iparágra nem az extra profit, hanem a bevételek rohamos csökkenése jellemző - tájékoztat az MSZSz közleménye.
