Alapvetően megváltozott a világ – Mire számíthat így Magyarország?

Globális gazdasági kilátások

Nemcsak a rövid távú kihívásokra kell reagálni, hanem ennek a reakciónak illeszkednie kell a hosszabb távú stratégiához is és ezért kell nagyobb képben nézni a folyamatokat – mutatott rá előadása kezdetén Christian Ketels. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöke már két éve, még a gazdasági felívelés tetején figyelmeztetett a lassulásra, ami azóta már jól láthatóan ki is bontakozott. A közgazdász azt elemezte beszédében, hogy a mostani lassulásnak milyen a természete, mik a fő jellemzői (beruházási ráták csökkenése, kereskedelmi forgalom növekedésének lassulása, és végülis betudható-e egy normális ciklus végi lassulásnak, vagy sem).

Hangsúlyozta azonban, hogy a mostani lassulás nem tudható be csupán az amerikai-kínai elhúzódó kereskedelmi háborúnak, mert sokkal szélesebb térségekben látjuk a lassulást, és az markánsan látszik, hogy az európai (főként a német, olasz, francia) feldolgozóipar nagy része recesszióba csúszott. Mindehhez hozzájött megfogalmazása szerint „a saját magunk által kreált probléma” is: a Brexit.

Szerinte az Egyesült Államokban az alacsony munkanélküliség és a lakossági fogyasztás továbbra is táplálja a növekedést, így ott eleve nem is olyan markáns a lassulás, közben viszont az európai kontinensen az alacsony kamatkörnyezet mellett sem erős a fogyasztás, mert az alacsony kamat inkább a megtakarítást táplálja (az emberek félnek, hogy a megtakarításuk elértéktelenedik, így többet tesznek félre). Ez az Európai Központi Bank számára is nagy kihívásokat okoz és ebben a környezetben döntött további kamatvágásról a negatív tartományban a Kormányzótanács. Ez az út azonban tovább már nem folytatható fokozott veszélyek nélkül, mert a tartósan negatív kamatkörnyezet a pénzügyi rendszernek is károkat okoz, a fogyasztást/beruházást pedig láthatóan nem igazán erősíti. Így tehát a fiskális politikának kellene lépnie, mert lehetne rá mozgástere – mutatott rá.

Azt is hangsúlyozta: az uniós átlagos növekedés mögött nagy a szóródás, mert míg Németország alig nő, addig például Spanyolország szépen teljesít, a kelet-közép-európai régió pedig még mindig szárnyal. Így tehát a 2020-as üzleti tervezésnél ezeket a különbségeket figyelembe kell venni és egyúttal hiba lenne a tervezés alapjául csak azt megtenni, hogy mindenhol úgyis lassuló növekedésről van szó.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Az előttünk álló kihívások kapcsán négy főbb témát említett:

-Az amerikai-kínai kereskedelmi háború tartós lesz, a múlt héten megnevezett „első lépésszerű” megállapodás mögött nincs sok tartalom
-Amerikai-európai kereskedelmi háború (autók, Airbus állami támogatása miatti „visszavágás”) is tartós kockázat
-Brexit és az általa okozott sokk egy kis és nyitott gazdaságnak, mint Magyarország
-Geopolitikai kockázatok, terrorveszélyek.

Mindezen felvezetés és elgondolkodtató összefüggések után
Christian Ketels kijelentette:

Mire számíthat ebben a környezetben Kelet-Közép-Európa?

A fenti globális gazdasági körkép után a vezető közgazdász az alábbi négy főbb témát emelte ki térségünkkel kapcsolatban:

-a nyugat-európai gazdasági lassulás beszűrődik  kelet-közép-európai (CEE) térségbe is, de ezzel együtt a CEE régió felzárkózása még úgy tűnik, hogy folytatódhat
-az Európán belüli értékláncok kiépülésének erősödése kedvező a CEE régiónak, de a digitalizáció diszruptív hatása a CEE régió költségelőnyét gyengíti
-az autóipar strukturális átalakulása nagyon komoly hatással lesz a CEE régióra, az ellátási láncra
-a közös EU-s költségvetésen keresztüli pénzügyi támogatások volumene csökkenni fog.

Mindezek miatt leszögezte: a CEE régiónak és benne a vállalatoknak már rövid távon készülnie kell a gazdasági lassulásra és egyúttal az EU-integrációban is részt kell vennie, mert kijelentette: a CEE-nek sikeres EU-ra van szüksége (amihez hozzájárulhat) és oda-vissza igaz ez az összefüggés. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság megválasztott új elnöke, Ursula von der Leyen határozott politikai stratégiát, célkitűzéseket rögzített és ezekben a CEE-nek is részt kellene vennie alakítóként:

-WTO reform
-EU-n kívülről érkező, stratégiai cégekbe történő felvásárlások kezelésének javítása
-az EU külkereskedelmi érdekeinek jobb védelme
-az európai ipar hatékonyabb védelme és fejlesztési stratégiája
-az európai technológiai szuverenitás erősítése és a mesterséges intelligencia egységes európai megközelítésének kidolgozása
-a 2030-as és 2050-es klímavédelmi célok közös erőfeszítések melletti elérése
-közös karbonadó kidolgozása
-az első európai klímavédelmi törvény és egy európai zöld deal megalkotása.

Összességében azt hangsúlyozta, hogy a demográfiai folyamatok, a klímavédelmi fellépés és a digitalizáció, továbbá a hírekben kiemelt helyen szereplő Brexit és kereskedelmi háború együttesen egy strukturálisan lassabb gazdasági növekedés felé mutatnak és erre a CEE régió kormányainak és vállalatainak is fel kell készülnie.

Recessziót jósol a sztárközgazdász, mégis optimista

Harminc éves tapasztalatommal optimista vagyok, de csak egy okból: ennél sokkal rosszabb már nem lehet – mondta Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a konferencián tartott előadása végén. Előtte a szakember borús jövőképet vázolt fel a világ számára, szerinte a recesszió a küszöbön van, a kereskedelmi háború pedig egyhamar nem ér majd véget.

A Saxo Bank vezető közgazdásza ezt követően a világgazdaság kilátásairól, illetve az előttünk álló kihívásokról beszélt. „Egy évvel ezelőtt a világ jegybankjai azt ünnepelték, hogy a Lehman Brothers csődje már történelem, mindenki a növekedést és a kilábalást hangsúlyozta, aztán rá pár hónapra decemberben eluralkodott a félelem” – kezdte a helyzetértékelését Jakobsen. Hozzátette: a jegybankok politikájában látott változáshoz hasonlót az elmúlt harminc évben egyszer sem láttunk, ami az elmúlt kilenc hónapban történt, arra a válság alatt sem volt példa.

A monetáris politika ma halott. Ha működne, akkor a jelenlegi kamatkörnyezet mellett például német tőkekiáramlást kellene látnunk a feltörekvő országok felé, közben azt látjuk, hogy a németek megtakarítanak  - vázolta fel a közgazdász.

Steen Jakobsen szerint ma a világon minden a hitelről, a hitelteremtésről szól, a jövőt négy fontos tényező fogja meghatározni: a pénzmennyiség, a pénz ára, az energia ára és a globalizáció. A világot a hiteltorta hajtja előre, ha nagyobb a torta, akkor nagyobb a növekedés, ha kisebb, akkor viszont a gazdasági növekedés is lassul. Most a kereskedelmi háborúnak is köszönhetően a torta kisebb lett, ezért azt látjuk, hogy hiába lesz olcsóbb a pénz az alacsony kamatokkal, a gazdaság nem tud növekedni, mert a hiteltorta kisebb.

Tőzsde – értesz hozzá? - Tőzsdei, értékpapírpiaci ismeretek felmérő kalkulátor

Jelenleg azt mondhatjuk, hogy 60 százalék egy közelgő recesszió esélye, ha semmi nem változik a világban. Ez azt jelenti, hogy akár nyugodtak is lehetnénk, hiszen van még 40 százalék a gazdasági visszaesés elkerülésére. A Saxo Bank szakértője azonban azt várja, hogy a globális kockázatok nem oldódnak meg egyhamar, nem lesz megoldás a Brexitre, rövidtávon nem oldódik meg a kereskedelmi háború, nem lesznek stabilabbak a politikai rendszerek. Így pedig a jelenlegi 60% szép lassan felkúszik majd 100 százalékra.

A világgazdaságban a hitelek több mint fele dollárban denominált, ezért Jakobsen szerint a dollár árfolyama lesz a legfontosabb tényező, ami a monetáris és fiskális politikát mozgathatja. A halott monetáris politika mellett a dollár gyengítése az egyetlen olyan politikai eszköz, ami „ingyen” van, és élénkíteni tudja a gazdaságot. A gond, hogy a dollárlikviditás nagyon szűk.

Előadása végén a hosszabb távú kilátásokról beszélt a Saxo Bank közgazdásza: szerinte egy 50 éves ciklus végén járunk, belátható időn belül visszatérünk a hetvenes évekhez. Ez azt jelenti, hogy visszatér majd az infláció, erősödnek az egyenlőtlenségek a világban, ami miatt nagy szociális elégedetlenség jön. Ezzel kapcsolatban szerinte amit most látunk a világ városaiban, az "még csak a kezdet".

Így küzd a Richter és a Mol az új kihívókkal és a romboló trendekkel

A szabályozói akadályok, illetve a nagy beruházási igények miatt sem a Richternek, sem a Molnak nem kell rövid távon aggódnia az iparágukat érintő diszruptív trendek, új kihívók miatt, de mégis figyelniük kell az új szereplőkre, mert az üzleti stratégiát komolyan befolyásolhatják, a megoldás pedig a nyílt innováció, illetve az ígéretes ötletek kockázati tőkealapon keresztüli felkarolása – osztotta meg gondolatait a Budapest Economic Forum első panelbeszélgetésén a két vállalat felsővezetője.

A Richter vezérigazgatója példaként említette az okos eszközök fokozottabb használatát, amelyen keresztül egyrészt a fogyasztókhoz közelebb tudnak kerülni, másrészt sokkal több adaton keresztül tudják megérteni például a női test működését (pl. méhen belülre épített eszköz, amely az ovulációs ciklus pontosabb jelzésén keresztül a meddőségi probléma leküzdésében is segít, vagy az okosóra, amely a magas vérnyomás betegség tágabban értelmezett vizsgálatát segíti). Orbán Gábor szerint a gyógyszercégekre a romboló trendek rövid és közép távon nem jelentenek akkora fenyegetést, mint az egészségügyi szolgáltatókra (pl. diagnosztika, mesterséges intelligencia, stb.)

A cégvezető szerint az új, feltörekvő technológiákra ezzel együtt a gyógyszercégeknek is figyelni kell, mert igenis átrajzolhatják a céges stratégiát. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudják ezt megtenni és egyúttal „közel tartani magukat” az új, innovatív megoldásokhoz, a nyílt innovációk modelljét válaszolta, amely a gyógyszercégek és az innovatív, új, feltörekvő cégek együttműködését jelenti (egy szintig tudják csak elvinni ezek az új cégek a fejlesztéseiket részben tőke, részben kapcsolati korlátok miatt és itt belépnek a közepes és nagy gyógyszercégek a képbe). Orbán Gábor azért is mondta hasznosnak és járhatónak ezt az irányt, mert arra is rámutatott, hogy a K+F projektek megtérülése meredeken zuhan az elmúlt években.

Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója megjegyezte: ő nem annyira pesszimista az olajtársaság kilátásaival kapcsolatban, mint amilyen hangulat a környezettudatos gondolkodás erősödése miatt mostanában körüllengi az ágazatot, hiszen világszinten nőnek az autóeladások (nem Európában), és a fogyasztás is emelkedik. Rámutatott arra, hogy jelenleg is 100 millió gépjármű van a világon és a tavalyi 400 ezer után idén talán 600 ezer elektromos meghajtású gépjárművet tudnak értékesíteni, azaz a belső égésű motorokon alapuló hajtáslánc még évtizedekig velünk lesz. Így a beruházásokra is szükség van és éppen ezért feltette a kérdést az előtte előadást tartó EIB alelnöknek is, hogy ha az EIB tényleg felhagy a fosszilis és gázalapú projektek finanszírozásával, akkor mit fognak finanszírozni?

Rákossy Balázs: számolunk a lassulással, de közben duplázódik a magyar autókibocsátás

Számol a globális gazdasági növekedés lassulásával a magyar kormány, és erre egyrészt stabil, kiszámítható üzleti környezettel és fiskális politikával, a fiskális és a monetáris politika jó együttműködésével készül a magyar kormány, másrészt lényeges, hogy 2023-ig csaknem duplázódik a magyar autógyártás kibocsátása és az elektromos akkumlátorok piacán is nagy kapacitásbővítések lesznek – mutatott rá a Budapest Economic Forum konferencián tartott előadásában Rákossy Baláz, a Pénzügyminisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára.

A globális lassulással együtt is az a kormány első számú célja, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme tartósan és érdemben meghaladja az EU átlagos növekedését és a következő évek lépései is ezt szolgálják, így például az adócsökkentési és adóegyszerűsítési program folytatása, az egész gazdaság és benne különösen a kkv-szektor versenyképességének javítása.

Mindezek alapján az államtitkár megfogalmazta a magyar kormány előtt álló feladatot: a kormánynak olyan eszközrendszert kell kialakítani, amely egyszerre veszi figyelembe a világban zajló folyamatokat (új európai intézményi mandátumok, Brexit kimenete, amerikai-kínai kereskedelmi háború, iráni és szíriai fejlemények, stb.), és ezekre rugalmasan és gyorsan reagál, de közben stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát is folytat. Rákossy többször is hangsúlyozta, hogy a fiskális politika fegyelmezettségére mindenképpen törekedni fog a következő időszakban is a magyar kormány, mert ezzel tudja tovább csökkenteni a bruttó államadósság GDP-arányos mértékét is.

Élmezőnyben a beruházások, duplázódhat az autókibocsátás

A gyors ütemben folytatódó gazdasági felzárkózáshoz Rákossy jelzése szerint tovább kell javítani a magyar vállalati üzleti környezetet is, ösztönözni kell a beruházásokat Magyarországon. Emlékeztetett azonban arra is, hogy Magyarország esetén bizakodásra ad okot a beruházások magas szintje, és azon belül az innovatív fejlesztések volumene is jelentős. Kijelentette: a tavalyi 26% után idén meghaladhatja a 29%-ot is a beruházások GDP-arányos rátája, ami az uniós országok élmezőnyébe tartozhat.

A jövőt illetően is bizakodásának adott hangot, hiszen emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos külföldi nagyvállalat jelentett be összességében mintegy 3300 milliárd forintnyi kapacitásbővítési beruházási tervet Magyarországon, ami egy adott évi GDP mintegy 8%-át jelenti, de ez több évre szétterülve tartós növekedésélénkítő hatással járhat.

Összegzés

Az államtitkár összefoglalása szerint az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikai lépései miatt a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott, a költségvetés fegyelmezett és az államadósság jelentősen csökkent, mindemellett pedig foglalkoztatási rekordok születtek és a reálbérek jelentősen nőttek. Hozzátette: arra törekszenek, hogy ezeket az eredményeket fenntartsák és tovább javítsák, és ehhez „szakmai párbeszédre és az együttműködésre építjük a következő évek gazdaságpolitikáját is”.

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?