Veszélybe került Záhony logisztikai jövője
Záhony térsége évtizedeken át Magyarország egyik legfontosabb vasútlogisztikai központja volt. Itt találkozik az európai normál nyomtávú és az Ukrajna felől érkező széles nyomtávú vasúti rendszer, ezért a térség természetes kaput jelent Kelet és Nyugat között. Ez a szerep azonban mára meggyengült, és a folyamat már a térség vállalkozásainak pénzügyi adataiban, valamint a munkahelyek számában is látszik. Az 1980-as években a záhonyi átrakókörzet éves forgalma még elérte a 18-20 millió tonnát, a 2000-es évekre azonban 3-3,5 millió tonnára esett vissza. Az ukrajnai háború kezdetén átmenetileg nőtt a vasúti áruforgalom, mert a fekete-tengeri kikötők kiesése miatt nagy mennyiségű gabona kényszerült vasútra. Ez a kedvező helyzet azonban nem hozott tartós fordulatot Záhony számára.
A haszon egyre kisebb része marad Magyarországon
A 2026-os adatok szerint Magyarország továbbra is az ukrán vasúti gabonaexport egyik legfontosabb nyugati iránya. Az év első öt hónapjában naponta átlagosan 55, gabonát szállító vasúti kocsi érkezett, ez éves szinten csaknem 20 ezer vasúti kocsit, nagyságrendileg 1,3-1,4 millió tonna árut jelent. A számok első látásra kedvezőek, a záhonyi térség szempontjából azonban ennél súlyosabb a helyzet. A forgalom jelentős része már normál nyomtávú vasúti kocsikban lépi át a határt, vagyis az átrakás sok esetben már Ukrajnában megtörténik. Emiatt a magyar oldalon kevesebb átrakási, raktározási és kapcsolódó logisztikai munka keletkezik.
Ez azért különösen nagy probléma, mert a térség gazdasági erejét nem önmagában az áthaladó árumennyiség adja, hanem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások. Ha az áru csak átmegy Magyarországon, de az átrakás, tárolás és előkészítés máshol történik, akkor Záhony térsége elveszíti a valódi gazdasági értéket.
A záhonyi térség hat meghatározó logisztikai és átrakó vállalkozásának adatai szerint az árbevétel három év alatt több mint 6,8 milliárd forinttal csökkent. A vállalkozások összesített eredménye több mint 4,4 milliárd forinttal romlott, a foglalkoztatottak száma pedig 523 főről 460 főre esett vissza. Az MLSZKSZ szerint ezek a számok már nem átmeneti piaci ingadozást jeleznek. A térség olyan logisztikai képességeket veszíthet el, amelyeket később rendkívül nehéz vagy akár lehetetlen lesz újraépíteni. Ha az átrakási kapacitások, a szakemberek és a vállalkozások eltűnnek, Magyarország keleti logisztikai kapuja tartósan meggyengülhet.
A versenytárs országok gyorsabban léptek
Az ukrajnai háború teljesen átrajzolta az európai áruszállítási útvonalakat. Lengyelország, Szlovákia és Románia gyorsan erősítette saját vasúti és logisztikai kapcsolatait, miközben Ukrajnában is jelentős átrakó- és logisztikai fejlesztések valósultak meg. Záhony földrajzi helyzete továbbra is kedvező, de ez ma már önmagában kevés. A logisztikai útvonalak ott erősödnek meg, ahol kiszámítható feltételek, versenyképes díjak, gyors határátmenet, megfelelő infrastruktúra és üzleti ösztönzők állnak rendelkezésre. Ha Magyarország nem lép időben, a forgalmak tartósan más útvonalakon rögzülhetnek.
Célzott záhonyi programra van szükség
Az MLSZKSZ szerint a térség megmentéséhez célzott intézkedéscsomagra van szükség. Ennek része lehet a széles nyomtávú pályahasználati díjak csökkentése, egy záhonyi forgalomösztönző rendszer kialakítása, munkahelymegtartó támogatások bevezetése, valamint a vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztése. A szövetség szerint indokolt lenne egy záhonyi gazdasági övezet létrehozása is, amely új logisztikai és feldolgozóipari beruházásokat vonzana a térségbe. Emellett meg kell vizsgálni, hogyan lehetne az ukrán áruforgalomhoz kapcsolódó magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat Magyarországra hozni.
Külön kérdés az ukrán gabona ellenőrzött, nyomon követhető ipari felhasználása. Magyarország jelentős gabonatermelő ország és nettó gabonaexportőr, miközben továbbra is importál gabonát más európai uniós tagállamokból. Az MLSZKSZ szerint érdemes szakmai alapon megvizsgálni, hogy az ukrán gabona szigorú ellenőrzési rendszer mellett miként jelenhetne meg a hazai feldolgozóiparban úgy, hogy ez Záhony térségének is több munkát és bevételt hozzon.
„Záhony nem egyszerűen egy vasúti átrakóhely, hanem stratégiai nemzetgazdasági érték. Ha a térség elveszíti az áruforgalomhoz kapcsolódó munkát és bevételt, akkor Magyarország munkahelyeket, vállalkozásokat, szakmai tudást és logisztikai mozgásteret veszít. Most kell lépni, mert az elvesztett forgalmakat később sokkal nehezebb lesz visszaszerezni” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára. A szervezet szerint mielőbb olyan magyar-ukrán gazdaságfejlesztési és közlekedésfejlesztési megállapodásokra van szükség, amelyek mindkét ország számára előnyösek, és biztosítják Záhony térségének hosszú távú szerepét.
