Amikor már a WC papírt is elviszi a válság...
Vítor Gaspar pénzügyminiszternek sikerült a kis mediterrán ország legnépszerűtlenebb politikusává válnia azáltal, hogy tárcája a múlt héten elrendelte a költségvetés befagyasztását, aminek nyomán mindenféle közkiadáshoz előzetes engedélyezésre van szükség. Gaspar nem tartja felelősnek magát a társadalom rossz közérzetéért; mint mondta, nem volt más választása azok után, hogy a portugál alkotmánybíróság úgy döntött, hatályon kívül helyezi a - kemény adóemeléseket, valamint a nyugdíjak, fizetések és különböző szociális juttatások megkurtítását is előirányzó - idei költségvetés bizonyos elemeit.
A bírák szerint nincs összhangban az alaptörvénnyel a közalkalmazottak és a köztisztviselők 14. havi fizetésének megvonása, valamint alkotmányellenes a munkanélküli segély és a táppénz csökkentése is. A legfelsőbb bírói testület döntése következtében a lisszaboni vezetésnek hozzávetőleg 1,3 milliárd eurós lyukat kell más intézkedésekkel betömnie. Pedro Passos Coelho konzervatív kormányfő már ígéretet is tett a takarékosság folytatására és az állami kiadások szükséges mértékben való lefaragására. Hivatalos adatok szerint a társadalombiztosítás, az oktatás és az egészségügy terén várhatók újabb költségcsökkentő lépések.
A jobbközép kormány vezetője pénteken leszögezte: amíg nem döntenek a korábbiakat helyettesítő takarékossági intézkedésekről, a minisztériumok számára zárva maradnak a pénzcsapok. A Diário de Noticias című portugál napilap szerint ennek hatása nemcsak a WC-papír hiányában mutatkozik meg, hanem ennél komolyabb formában is testet ölt. Az ország egyetemein például felfüggesztették a kutatási projekteket, a közétkeztetést bonyolító menzákon pedig leállították a friss élelmiszerek utánrendelését. A portugálok mindeközben attól félnek, hogy még szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat, ha a héten az országban tartózkodó trojka - az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) - szakembereinek sikerül a kormánytól új tervet kialkudniuk a nemzetközi hitelek feltételéül szabott takarékossági politika folytatásához.
Azóta, hogy 2011 májusában a trojka 78 milliárd eurós hitelcsomagot hagyott jóvá Portugália megmentésére, az egymást követő adóemelések és kiadáscsökkentő lépések nyomán hónapról hónapra romlanak a lakosság, mindenekelőtt a középosztály életkörülményei. Belandina Vaz történelemtanárként dolgozik egy portugál gimnáziumban, s míg három éve még nettó 1020 eurót (mintegy 300 ezer forintot) keresett havonta, mára ez az összeg 920 euróra (271 ezer forintra) apadt; ráadásul a 13. és a 14. havi fizetésnek már két évvel ezelőtt búcsút kellett mondania.
A jelenlegi helyzetben azonban annak is örülhet, hogy nem vesztette el munkahelyét, hiszen az államháztartási hiány lefaragásának részeként mintegy 25 ezer tanári állást számoltak fel Portugáliában. A trojka nyomására ráadásul a következő években további 4 milliárd eurós kiadáscsökkentés vár a nevelésügyi tárcára. Nem csoda, hogy a lakosság a hitelezők "hármasát" hibáztatja a mostani nyomorúságos helyzetért. 2012-ben 3,8 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye; ilyen nagy mértékű recesszióra az 1975-ös szegfűs forradalom óta nem volt példa. Eközben a munkanélküliségi ráta 18 százalék körül mozog, s a Caritas segélyszervezet adatai szerint minden negyedik portugál, vagyis mintegy 2,5 millió ember szegénynek számít.
A szegfűs forradalom évfordulójára, április 25-re a "Que se lixe la Troika" (A pokolba a trojkával!) nevű mozgalom országszerte tüntetésre hívta fel a lakosságot. A szervezet korábbi - szeptemberi és márciusi - megmozdulásain több mint egymillióan vettek részt. Mário Soares volt portugál államfő is borúlátó a folytatást illetően. "Jobb volna, ha a kormány most lemondana, amíg még nyugodt a helyzet. Nem kellene megvárnia, míg az indulatok elszabadulnak" - vélekedett a napokban a 88 éves politikus.
