Az ÁKK és Templeton egymásra vannak utalva
Az adásban elhangzottakat az MTI a Gazdasági Rádió által átküldött írás alapján dolgozta fel. Arra a kérdésre, hogy a Franklin Templeton Alapkezelőn kívül van-e más jelentős szereplő, amely nagy mennyiségben vásárolja a magyar állampapírokat, és mi történik akkor, ha a Templeton jelentős eladásokba kezd, az ÁKK vezérigazgató-helyettese azt válaszolta: "pár tízmilliárddal vagy néhány százmilliárddal ezt könnyen meg lehet tenni, de például a Franklin Templeton-nál ez valószínűleg sokkal kevésbé egyszerű. Ez a cég birtokolja a papírok jelentős részét, a jelentős eladásokkal pedig megmozgatná a piacot. Tehát, hogy úgy mondjam, egymás kezét fogjuk ebben az ügyben. Mi rájuk vagyunk utalva, de ők is ránk."
Borbély László András az adásban azon a véleményen volt, hogy a nemzetközi hitelcsomag teljes visszafizetése a helyes út, mert a Nemzetközi Valutaalap hitelrendszere egyrészt változó kamatozás mellett egyáltalán nem olyan olcsó, mint amilyennek tűnik, másrészt a befektetők csődközelinek, illetve sebezhetőnek tekintik azt az országot, amely IMF-kölcsönnel finanszírozza magát. Elmondta: Magyarország a 2008-ban kapott nagy hitelből még az Európai Bizottság felé adós, ennek a hitelnek 2014 végén és 2016-ban vannak lejáratai, de előtörleszteni nem lehet a kölcsönt, csak a teljes kamat kifizetésével.
Kifejtette: a teljes magyar devizaadósság átlagos futamideje jelenleg közel 7 év, a forintadósságé 3,2 év. A külföldiek kezében lévő forintadósságnak pedig 3,8-3,9 év az átlagos lejárati ideje. A jelenlegi költségvetési adósságállománynak körülbelül 60 százaléka forintalapú, 40 százaléka devizaalapú. Azért nem lehet egészen pontos számot mondani, mert a devizaadósság aránya függ az aktuális forintárfolyamtól is - fűzte hozzá. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint fontos dolog, hogy érdemben nem nőtt az adósságszint, sőt, kismértékben csökkent is a GDP-arányos államadósság. "Ha mindezt korrigálhatnánk a forint árfolyamával, akkor ez 10 százalékpontos csökkenés lenne, persze a pénzügyi mozgásteret az segítené igazán, ha a gazdasági növekedés beindulna" - tette hozzá.
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint jelentős hozamcsökkenés volt ebben az évben a hazai állampapírpiacon, ezért tehát sikeresnek nevezhető az idei év. Főleg a rövidlejáratú, 3 hónapos diszkontkincstárjegyeknél volt nagy csökkenés, hiszen közel 7 százalékról 3 százalékra mérséklődtek a hozamok. Sokat csökkent az ötéves lejáratú papírok hozama is, ami 6 százalék fölött volt még az év elején, ehhez képest most 4,8 százalék körül van.
Arra a kérdésre, hogy az államadósság szerkezetében milyen elmozdulás történt az elmúlt egy évben, Borbély László András elmondta: "a központi költségvetés adóssága 20 700 milliárd forint volt 2012 végén, ez közel 1500 milliárd forinttal nőtt, közel 22 300 milliárd forintra. De ehhez hozzá kell tenni, hogy az év közben az állam az önkormányzati hitelek közel 40 százalékát átvállalta." Az önkormányzati hitelátvállalás hatása 610 milliárd volt, ez a tétel a központi adósságot megnövelte, de a teljes államháztartási adósságot nem, mert az önkormányzatok a teljes államháztartás részét képezik - tette hozzá. (MTI)
