Az EU direktíva ellenére csúsznak az állami kifizetések
Évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt, a hitelezők körülbelül évi 24 milliárd eurót írnak le veszteségként és az európai vállalkozások 57%-a számolt már be arról, hogy számláit késve egyenlítették ki. Az unió éppen ezen az állapoton kívánt javítani a 2013. március 16-án életbe léptetett 2011/7/EU irányelvvel, amely elvileg maximalizálta a fizetési határidőket. Ennek alapján az állami megrendelőknek, vagy a hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények esetén 60 napon belül kell fizetniük az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. (Ugyanakkor a vállalkozások nagyobb szabadságot élvezhetnek: nekik 60 napon belül kell kiegyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.)
Az Atradius Hitelbiztosítónál azt tapasztalták, hogy fél évvel a hatályba lépés után még nagyon messze van a cél: jelenleg az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén. A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot. A 27 EU-tagország közül pedig mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napos fizetési határidőt.
„Bár sokszor hallani, hogy vége a válságnak, az adatok tükrében mégis érdemes megválogatni vevőinket, hiszen még a korábban kimondottan pontos fizetőnek számító állami megrendelők is késve egyenlítik ki a számlákat. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a gazdasági válság elhúzódott, érdemi növekedés pedig még nem indult meg” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Érdemes megjegyezni, hogy a 27 tagállam közül mindössze 9 ország ültette át joggyakorlatába 2013. március 16-ig az irányelvet, a többiek fokozatosan (Magyarország 2013. július 1-én), de Belgium és Németország még mindig nem.
Mindeközben a korábban lelkes vállalkozások is kiábrándultabbak lettek: 2010-ben a megkérdezett cégek 46 százaléka gondolta úgy, hogy a tervezett direktíva életbe lépése jót tenne üzletmenetének, addig jelenleg mindössze 6 százalékuk hisz abban, hogy kormányaik segítik őket abban, hogy elkerülhessék a késedelmes számlakiegyenlítéseket és a fizetésképtelenségi eljárásokat. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek fele egyenesen arra számít, hogy a csúszó kifizetések növekedési kilátásaikat korlátozzák, illetve bevételkiesést okoznak.
Magyarország 2013. július 1-én adoptálta a 2011/7/EU irányelvet, azonban az új szabályokat már minden 2013. március 16-a után kötött szerződésre alkalmazni kell 2013. július 1-től kezdődően. Az első lényeges módosítás, hogy ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ettől abban az esetben lehet eltérni és maximálisan 60 napban megállapítani, ha azt a szerződés jellege indokolja.
Változott a késedelmi kamat számításának módja is, ugyanis július 1-től kezdődően a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére; eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt az irányadó. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke, az eddigi héttel szemben.
A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Emellett a módosítás a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat is szigorította: késedelem esetén a jogosult megkaphatja a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő összegben.
Vanek Balázs szerint a Ptk. módosítási ugyan jó irányba mutatnak, azonban a gazdálkodó szervezetek részéről nem árt az óvatosság. „Az európai példák jól mutatják, hogy a fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a partnerek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes követeléskezelési gyakorlat biztosítja, hogy az üzletfelek tartsák magukat a megállapodásokhoz” – hívta fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója
Az óvatosságra minden ok megvan, hiszen az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2013-as kiadása szerint a visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8%-a, illetve 73,6%-a utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56,3% belföld és 57,3% export) és nyugat-európai átlag (48,1% belföldi és 41,9% külföldi értékesítés) felett van.
Ugyancsak a felmérés szerint Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30,8 napot tett ki, de a magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9%-át és 17,8%-át nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. A késések átlagos időtartama elérte a 23 napot – mutat rá az Atradius jelentése.
