Az LB a Magyar Cementnek adott igazat a Holcim ellenében
A Holcim közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ítéletet elfogadja és tárgyalásokat kezd a Magyar Cementtel azért, hogy ésszerű megoldást találjon az említett ingatlanok használatára, és emellett mindent megtesz, hogy megvásárolja a vitatott ingatlanrészt. Az LB közleménye szerint a per a Hejőcsabai Cement és Mészművek Rt. privatizációja miatt indult 1995-ben. Előzményei 1988-ra nyúlnak vissza, amikor a még állami vállalat Cement-és Mészművek megalapította vagyona egy részének az Rt-be való apportálásával a HCM Rt-t. Az alapítással egy időben bérleti szerződést is kötöttek, amellyel a HCM bérbe vette a vállalat különböző eszközeit valamint annak ingatlanait is.
Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1994-ben elvonta a vállalat vagyonát, és azt privatizációs eljárás keretében értékesítette egy hat társaságból álló konzorciumnak. E konzorcium utóbb összeolvadt, jelenleg egy társaságot képez, a Magyar Cement - Mész és Cementipari Kft-t. A privatizációs adásvételi szerződés tárgyát képezték a vállalat tulajdonában lévő HCM részvények hozzávetőlegesen 44 százaléka, a HCM által a vállalattól bérelt ingatlanok és a HCM által kibocsátott kötvények. A privatizációs szerződésben az is szerepelt, hogy a Kft. az ingatlanokat felajánlja vételre a HCM-nek, de a felek között utóbb ezen ingatlanokra nem jött létre megállapodás, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében indított a HCM 1995-ben peres eljárást.
A perben több irányú keresetet terjesztett elő, egyebek mellett kérte annak a megállapítását, hogy az értékesített ingatlanokra nézve elővásárlási joga volt, így az ÁVÜ és a Kft. között létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Ezért kérte, hogy a szerződést közte és az ÁVÜ között hozza létre a bíróság. Hivatkozott arra is, hogy ezen ingatlanok között mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok is voltak, így azok eladása eleve érvénytelen volt, mert jogi személy termőföldet nem szerezhetett. A több ízben megismételt eljárásban az Ítélőtábla kimondta, hogy a HCM alapítása során a HCM felépítményeket, épületeket nem kapott, tulajdonjoga ezekre a felépítményekre - azok egyébként az ingatlan nyilvántartásban nem is szerepeltek - nem keletkezhetett, így a földre nézve sem illette meg elővásárlási jog. Egy ingatlan esetében - ahol ez a jogi helyzet megállapítható volt, - arra a következtetésre jutott, hogy ott a HCM elővásárlási jogának gyakorlásával elkésett.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a HCM alapítása során nem kapott ingatlanokat, javára tulajdonjog bejegyezve nem volt, így sem szerződés, sem jogszabály alapján elővásárlási joga nem lehetett, ezért a Kft. és az ÁVÜ által kötött szerződésbe - egyéb okok mellett - nem léphetett be. A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok esetében álláspontja az volt, hogy a privatizációs pályázat kiírása és a Kft. ajánlatának elfogadása időpontjában a földtörvény későbbi tiltó rendelkezéseit - mivel akkor azok nem voltak hatályos rendelkezések - még nem kellett alkalmazni. Ugyancsak elkésettnek ítélte az egy ingatlannal kapcsolatban gyakorolt elővásárlási jogot, mivel a privatizációs szerződés megkötése és az elővásárlási jog gyakorlása között 3 és fél év telt el. A további kereseti kérelmek tárgyában az első fokú bíróságon tovább folyik az eljárás. (MTI)
