Az LMP üdvözli az oktatási szegregáció elleni ítéletet
A párt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében emlékeztet arra, hogy a 2004-2005-ös tanévben öt miskolci roma diákot nem engedtek átiratkozni a szüleik szerint jobb oktatást biztosító másik, ugyanabban a körzetben lévő iskolába.
A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint azzal, hogy a miskolci önkormányzat nem változtatta meg időben az iskolai körzethatárokat, "passzív magatartásával, mulasztásával" jogsértést követett el, amely miatt egyenként 100.000 forintos kártérítést ítélt meg a hátrányos helyzetben tartott diákoknak és családjuknak.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy az ügyet felkaroló Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány cselekvése és a Legfelsőbb Bíróság szerdán meghozott ítélete egyaránt példaértékű és mérföldkő az iskolai szegregáció magyarországi felszámolásában.
A Lehet Más a Politika szerint azonban semmilyen bírósági ítélet nem helyettesítheti az átgondolt és következetes kormányzati oktatáspolitikát, amely nem pusztán az integrált vagy inkluzív oktatás jogszabályi feltételeit, hanem ennek tárgyi, anyagi és szakmai hátterét is biztosítja. Elgondolkodtatónak nevezik, hogy a Fidesz által benyújtott és elfogadott kormányprogram "nem tekinti nemzeti ügynek az oktatást és alig néhány bekezdést szentel a területnek".
Szavaik szerint a közoktatás hatalmas, lassan mozduló rendszerét az oktatásirányítás csak egy hosszabb, legalább évtizedes időszakon keresztül következetesen képviselt stratégiával tudja érdemben befolyásolni, amelyhez nélkülözhetetlen a pártok közös megegyezése. Leszögezik azt is, hogy az LMP célja egy esélykiegyenlítő, esélyteremtő, a tananyag átadásán túl az alapkészségek fejlesztésére koncentráló, a teljesítményalapú, szociális és etnikai szelekciót elvető oktatási rendszer megteremtése, amely sikerrel készíti fel a jövő generációit a 21. század kihívásaira.
A közleményben kiemelik, hogy a nemzeti együttműködés szellemében az LMP azt javasolja a Fidesznek, támaszkodjon az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalban részt vevő tudományos és szakmai szervezetek ajánlásaira és tekintse vitaalapnak az általuk készített Zöld könyvet, melyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Gazdasági és Szociális Tanács, az iskolafenntartó egyházak, tudományos és szakmai szervezetek és vállalkozói kamarák delegáltjai konszenzussal fogadtak el.
