Az innovációs alapból 13 milliárd hiányzik a kötelezettség teljesítéséhez
Elmondta, hogy a szerződések áttekintését követően a kifizetési igényeket rangsorolták, és hamarosan elindítják a folyósítást, elsőként 2 milliárd forinthoz jut 214 kedvezményezett. Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás közölte, hogy lesz következő kifizetési kör, ami függ a hiányzó forrás kigazdálkodásától és a szerződések átvizsgálásától. Az innovációs szövetség küldöttgyűlésén Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány átalakítja a kutatás-fejlesztés-innováció intézményrendszerét és a támogatást.
Emlékeztetett arra, hogy megörökölt támogatási rendszerből hiányzott az átfogó stratégia. A már megújult intézményrendszerben létrejött a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, a Nemzeti Innovációs Hivatal, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került a pályázatok lebonyolítása, kezelése. A miniszter elmondta, hogy az átalakítás során 2011. június 30-ig kialakítják a kutatás-fejlesztés-innovációs egycsatornás finanszírozási rendszerét.
A nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett arra: Magyarország vállalta, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztés-innovációra a jelenlegi 0,9 százalékkal szemben. Fellegi Tamás közölte, hogy az Új Széchenyi Tervben 2013 végéig 200 milliárd forint uniós forrást csoportosítottak át erre a területre. A szabadon felhasználható uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormányváltáskor még 3.500 milliárd forinttal kalkuláltak, ez legjobb esetben 2.000 milliárd forint lehet.
Azért nem lehet megmondani a pontos összeget, mert még vannak olyan uniós eljárások Magyarország ellen, amelyek érinthetik ezt az összeget, ezért sem hirdettek meg 1.100 milliárd forintnál többet első körben az ÚSZT-ben. Az Új Széchenyi Terven az idén több mint 72 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a tudomány-innováció kitörési pontra, és 2013 végéig összesen mintegy 200 milliárd forinttal lehet számolni - emelte ki Fellegi Tamás.
A nemzeti fejlesztési miniszter a küldöttgyűlésen beszámolt arról is, hogy megkezdték a nemzeti programokkal a tudásgazdaság erősítését, példaként említette a Talentis Programot, amelyben stratégiai tulajdonosként is jelen lesz az állam, illetve a szegedi lézerprogramot, amely Szegedet a régió innovációs, gazdaságfejlesztési központtá teszi. Monszpart Zsolt, a MISZ általános elnökhelyettese a szövetség 2010. évi beszámolóját kiegészítve rámutatott arra, hogy az Európai Unió az innovációt a gazdaság motorjának tekinti.
Ennek szellemében indította az EU-2020 stratégiában az innovatív unió fejezetet. Elmondta: a szövetség elégedetlen azzal, hogy késéssel alakult meg a Nemzeti Innovációs Hivatal, és még mindig nincs kinevezett elnöke, az innovációs alap egy részét pedig a kormány zárolta. (MTI)
