Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését
A mobilitási tervezés a legtöbb városban már alap
A fenntartható városi mobilitási tervek (Sustainability Urban Mobility Plan, SUMP) szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt években. A kutatásban részt vevő városok 67%-a hosszú távú városfejlesztési és fenntarthatósági eszközként tekint ezekre, 5%-uk a jelenlegi mobilitási problémák megoldására és a teljesítmény javítására, 28%-uk pedig mindkét célra használja.
A szabályozási környezet szintén ebbe az irányba tereli a városokat. A módosított TEN-T, vagyis a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról szóló rendelet alapján 2027 végéig 431 európai városi csomópontnak kell fenntartható városi mobilitási tervvel rendelkeznie. A városoknak emellett a 2030-ra életbe lépő szigorúbb levegőminőségi követelményekre is fel kell készülniük.
„A régió városai sokat fejlődtek az elmúlt időszakban a tudatos, perspektivikus víziókat megfogalmazó stratégiai tervezés tekintetében. A következő feladat, hogy a mobilitási célok mögé hosszú távon működő finanszírozási és irányítási modellek kerüljenek. A közlekedési, környezetvédelmi és városfejlesztési tervek összehangolása különösen fontos lesz a szigorodó európai előírások teljesítéséhez, melyek tulajdonképpeni célja az, hogy valóban élhető városi környezetben tölthessük a következő évtizedeket” – hangsúlyozta Hannibál Zsolt, a PwC Magyarország szakértője.
Sok az adat, de kevés hozzá az integrált városi adatplatform
A városok többsége már adatvezérelt működésre készül: 89% használ vagy tervez alkalmazni intelligens városi és mobilitási mutatószámokat, 82% pedig mesterséges intelligenciára, fejlett adatelemzésre vagy digitális ikermodellekre (digital twin) épülő megoldásokat tervez. A digitális ikrek a városi rendszerek virtuális másai, amelyekkel a fejlesztések és a közlekedésszervezési intézkedések hatása modellezhető. Valós adatokkal folyamatosan frissül, így a tényleges működést követi.
A technológiai háttér ugyanakkor egyelőre csak részben áll rendelkezésre: működő vagy fejlett központi adatplatformja a városok 44%-ának van, a mobilitási adatok elemzéséhez 39% használ rendszeresen mesterséges intelligenciát, digitális ikermegoldásokat pedig csak 28% alkalmaz.
„Az adatvezérelt működést lehetővé tévő megoldásokat létrehozni képes kompetencia nem szerezhető meg egy projekt eredményeképpen, hanem jelentős és folyamatos belső kompetenciafejlesztést igényel. Ebbe a városoknak nyilvánvalóan invesztálniuk kell. A kihívást az jelenti, hogy ezt, a napi problémákhoz képest halaszthatónak tűnő feladatot hogyan tudják a prioritások között tartani" – emelte ki Mezei Szabolcs a PwC Magyarország közszolgálati tanácsadásért felelős cégtársa.
A digitális integráció ugyanakkor a városhatárokon is túlmutat. A felhasználók részéről egyre erősebb az elvárás, hogy a mobilitási alkalmazások országosan is használhatók legyenek, és egységes felületet alkossanak. Erre jó példa a BudapestGO, amelyben ma már a hazai települések többségének helyi és helyközi jegyei, bérletei is megvásárolhatók. Így vált a nagyvárosi platform országos léptékű, összekapcsolt mobilitási szolgáltatás alapjává.
Tízből hét város uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit
A mobilitási fejlesztések megvalósítását a régióban elsősorban a finanszírozás bizonytalansága nehezíti. A vizsgált városok 72%-a stratégiai forrásként számol az uniós támogatásokkal a mobilitási rendszerek finanszírozásában. Dedikált pénzügyi eszközökkel (mint például a PPP-konstrukciók, zöld kötvények, magánbefektetések vagy speciális hitelkeretek) mindössze 24%-uk rendelkezik, külön költségvetést pedig 17%-uk biztosít a fenntartható mobilitási tervek végrehajtására.
A forráshiány mellett az intézményi környezet is korlátot jelent: a válaszadók 45%-a elégtelennek tartja a nemzeti szintű támogatást a fenntartható városi mobilitási tervek és az intelligens mobilitási programok megvalósításához.
„A régió városai ma még jellemzően az uniós forrásokra építik mobilitási fejlesztéseiket. A hosszú távú programok finanszírozását viszont érdemes több forrásra építeni: az uniós, önkormányzati, állami és piaci források együtt tudják csökkenteni a kiszolgáltatottságot, és kiszámíthatóbbá tenni a többéves beruházásokat” – mutatott rá Mezei Szabolcs.
A levegőminőségi célokhoz kevés a járműcsere
A közlekedésből származó légszennyezés mérséklését célzó intézkedések 71%-a a közösségi közlekedési járműállomány megújítására és elektrifikációjára épül. Emellett a városok 61%-a ösztönzi az aktív mobilitást, beleértve a kerékpározást, a gyaloglást, a közbringarendszereket és a gyalogos övezetek kialakítását. Egyre több helyen jelennek meg továbbá parkolási, hozzáférés-szabályozási és forgalomkereslet-kezelési intézkedések is. A kutatás szerint ugyanakkor a városok 44%-a még mindig nem rendelkezik az új európai levegőminőségi előírásoknak megfelelő ütemtervvel.
Budapest a riport egyik példája az aktív mobilitás fejlesztésére, ahol a kerékpáros közlekedés részaránya a becslések szerint 2021 és 2024 között körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett célzott infrastruktúra-fejlesztések eredményeként.
A városi mobilitás nemcsak közlekedési kérdés, hanem a gazdaságfejlesztés része
A megkérdezett városok 83%-a törekszik arra, hogy a mobilitási tervezést összehangolja az építőipar, a logisztikai szolgáltatók és a stratégiai infrastruktúra-fejlesztések igényeivel. Az energiabiztonság szintén megjelent a közlekedési tervezésben: a városok 89%-a figyelembe veszi ezt a szempontot is.
Az összekapcsolódó digitális infrastruktúra egyben a kiberbiztonsági és működésbiztonsági kérdések jelentőségét is növeli. Mindez azt jelzi, hogy a városi mobilitás már nem kizárólag közlekedésszervezési feladat, hanem a városfejlesztés, a gazdasági működés és az infrastruktúra tervezésének része.
„A régióban számos olyan megoldás működik, amely más városok számára is hasznos tapasztalatot jelenthet. A következő évek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat, hogy ezek a jógyakorlatok milyen gyorsan és milyen formában kerülnek átültetésre, adaptációra, szükség esetén továbbfejlesztésre a térség más városaiban” – érvelt Hannibál Zsolt.
Budapesten a megújult, elektromos rásegítésű közbringarendszer a szigetüzemű pilotokat követve példázza, hogyan lehet egy bevált megoldást a változó elvárásokhoz igazítani, korszerűsíteni.
A hivatalos indulást követő hónapokban pedig a működési tapasztalatok folyamatos elemzést, esetleges korrekciót kívánnak, míg az új rendszer megbízhatóan működik. Győrben idén ősszel hasonló fejlettségű közbringarendszer indult, amelynek bérletei a fővárosban is érvényesek. A példa mutatja, hogy a bevált megoldások városok közötti átvétele és összekapcsolása az ingázók számára is valódi hozzáadott értéket teremthet.
Az új mobilitási eszközök elterjedése a szabályozási keretek megújítását is megköveteli. Az elektromos rollerekre vonatkozó KRESZ-módosítás és az arról indított társadalmi egyeztetés jól szemlélteti, hogy a fenntartható városi mobilitás hosszú távú sikeréhez a kiszámítható szabályozás és a közlekedésbiztonság megteremtése is elengedhetetlen.
Öt városi kezdeményezés kapott kiemelt elismerést
-A CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 öt olyan városi kezdeményezést részesített külön elismerésben, amelyek a fenntartható mobilitási célok gyakorlati megvalósítására mutatnak követendő példát.
-Rzeszów intelligens parkolási rendszere mintegy 2200 parkolóhelyet figyel valós időben 338 kamera és több mint 300 szenzor segítségével.
-Prágában a közösségi közlekedési infrastruktúra napelemekkel történt energiahatékonysági korszerűsítése várhatóan körülbelül 30%-kal csökkenti az érintett eszközök energiafelhasználását.
-Pozsony a teljes nagyvárosi térséget lefedő fenntartható városi mobilitási terven dolgozik, önkormányzati, regionális, országos, sőt határon átnyúló szereplők bevonásával.
-Ljubljana húszéves köz- és magánszféra közötti partnerség keretében 400 elektromos járműből, 400 parkolóhelyből és 160 töltőállomásból álló elektromosjármű-bérleti és autómegosztó rendszert hoz létre.
-Riga „Elpo, Rīga" („Lélegezz, Riga") kampányában 2025 végén és 2026 elején 117 diák és ingázó hordozható szenzorokkal mérte a belvárosi szállópor-szennyezettséget. A több mint 696 ezer mérés a csúcsforgalmi órákban 9–10%-kal magasabb szennyezést mutatott, ami a célzott intézkedések alapja lehet.